Menhireket találtak Szardínián

A felfedezés legalább olyan fontos, mint a Prama-hegyi szobrok – jelentette ki Mauro Perra, a Villanovaforru Museum régésze. A feltételezések szerint a kövek i.e. 3000-ben kerültek oda, s körülbelül 70 éve, a fal építésekor törtek el.

A régészek a kilencvenes években kezdtek ásatásba a területen, miután Paule Lutturi mellett egy síremlékre bukkantak. 2008-ban egy sor menhír (emberi vonásokkal bíró, álló testhelyzetű kövek) került elő, majd ebben a hónapban további háromszáz darab törött követ találtak.

Az antropomorf kövek elterjedése az i.e. 3. évezredre tehető. A legkorábbi darab i.e. 4. évezredből került elő, amely a Krím-félszigeten tanyát vert Kemi Oba kultúrához és a környező sztyeppékhez köthető. A durva, elnagyolt testhez előreugró fej tartozik, s csak néhány forma (például a szemek és a mell) van kidolgozva, de vannak olyan menhírek is, amelyek sokkal komplexebbek.

A Szardínián talált leletek azt jelzik, hogy a terület nem egy izolált sziget volt, hanem egy tágabb kulturális kör részét képezte. A legmagasabb szobor körülbelül 1,2 méter, de az is több darabban hever, a hatóságok ezért mindent megtesznek annak érdekében, hogy elszállítsák őket és helyrehozzák a több ezer éves leleteket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2011

• Rákosi Mátyás 60. születésnapja
• Horthy Miklós születésnapjai, 1919-1944
• Kádár kerek évfordulói
• Hitler áprilisai
• Élet a Niitaka-hegyen túl
• Az ártatlanság kora
• Napóleont megmérgezték?
• Kábítószerek a szocializmusban
• Az elhagyott kastély