Machu Picchu építtetőjének szobrát már nem tudta megmenteni Bingham

A szobor egy kör alakú kőfalnak támasztva, Machu Picchu egyik teraszán állhatott, de eltűnt, mire az amerikai felfedező, Hiram Bingham 1911. június 24-én rálelt volna az inka romvárosra. Bingham „egy hatalmas, jó állapotban megőrzött elhagyatott várost” talált, amely 2400 méter magasan karcolja a felhőket, „csodálatos festői pozícióban” – olvasható Binghamnak az 1914. március 26-án a Nature című folyóiratban megjelent írásában.

„Machu Picchu igazából soha nem veszett el, már ami a helyieket, valamint a sírrablókat és fosztogatókat illeti, akik Bingham előtt jártak itt” – nyilatkozta Paolo Greer amerikai felfedező. „Tényleg úgy hiszem, hogy a legjobb dolog, ami történhetett, az Bingham érkezése volt, mivel az amerikai régész megállította Machu Picchu szisztematikus kifosztását” – tette hozzá.

A titokzatos szobrot viszont már ő sem tudta megmenteni. „A források utoljára az 1860-as években említik. Valamikor az 1880-as években válhatott a helyi fosztogatók áldozatává” – magyarázza az inka romvárost két évtizede kutató Greer, aki akkor szerzett magának hírnevét, mikor 2008-ban kijelentette: Machu Picchut 43 esztendővel Bingham érkezése előtt a német Augusto Berns már „felfedezte”. „Augusto Berns saját szemével látta a szobrot. Magánlevelezéseiben megemlít egy képmást, amelyet jelként használtak. Azok döntötték le, akik ezüstöt és aranyat kerestek alatta” – mondta el Greer.

A kutató szerint a képmás Pachacutit, (1391k. – 1473) az egyik legnagyobb inka uralkodót ábrázolta; a politikus-hadvezér nevének jelentése: „Földrengető”, vagy „Ő, aki megváltoztatja a világot”. Pachacuti hatalmas területeteket hódított meg Latin-Amerikában, s valószínűleg az ő uralkodása alatt építették meg Machu Picchut. A kőszobor pedig azt jelzi, hogy a rettegett inka vezér sírja is valahol a romvárosban található.

Greer szerint a császár múmiája a Bingham által Királyi Mauzóleumnak nevezett barlangban, a Torreón, azaz a Naptemplom alatt lehetett, mielőtt egy másik kriptába helyezték. Juan de Betanzos 1557-es leírása szerint a hívőknek nem a sírnál, hanem felette, a szobornál kellett leróniuk kegyeletüket. A múmiákat később elszállították, s köztük volt Pachacutié is, akinek földi maradványát a perui San Andrés kórházban állították ki 1960-ban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták