Kannibálok éltek a középkori Mexikóban
2011. július 25. 17:13 MTI
Emberhúst fogyasztottak a háborúhoz és a földműveléshez kapcsolódó rítusaik során a 15. század közepén barlanglakásokban élő xixime indián törzs tagjai, derült ki mexikói antropológusok kutatásaiból.
Korábban
A négy éven át tartó vizsgálódás során a mexikói szakemberek negyven darab emberi csontot találtak a Durango hegységben lévő Maguey barlangban, mely az észak mexikói Nyugati-Sierra Madre hegyvonulatban 2600 méter magasan a tengerszint felett egy fenyőerdőben található a Pueblo Nuevó-i szurdoknál. A vágásokkal teli csontokon végzett vizsgálatok révén kiderült, hogy nagy részüket meg is főzték - adta közre nyilatkozatában a Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (NATI).
A törzs kannibalizmusát már az európai misszionáriusok és felfedezők által készített 17. századi feljegyzések is említik. Az ásatás 2007 májusában vette kezdetét, azután, hogy a Pueblo Nuevó-i szurdok közelében készített felvételeit egy amatőr fotós eljuttatta a NATI-hez. A vizsgálatok eredményeit július 21-én hozta nyilvánosságra José Luis Punzo, a kutatás vezető archeológusa a Paquimében rendezett XIV. Észak-mexikói Régészeti Konferencián. "A cél az, hogy minél többet megtudjunk az 1450 körül a térségben élt indián törzsekről."
A hittérítés során rengeteg információ elveszett, ezért homály fedte például azt is, hogy a xixime indiánok miért ettek emberhúst. A kutatások azonban választ adtak a kérdésre. A törzs kannibalizmusa minden valószínűség szerint a vetéssel, a kukoricatermeléssel és a vadászattal állt kapcsolatban. A kukorica betakarítása, valamint tradicionális ételük elkészítése után a xixime indiánok az év hátralevő részére háborúba vonultak. A nyertes csatákból ellenségeik tetemével tértek haza - magyarázta José Luis Punzo.
"Egy bonyolult rítus keretei között az egész falu részvételével elfogyasztották egy társukat, azzal a céllal, hogy birtokba vegyék annak lelkét. A fej és a kezek bírtak a legnagyobb értékkel" - tette hozzá a kutatás vezetője. Tehát míg saját társaikat megették a xixime indiánok, addig a legyőzötteknek csak a csontjait tárolták el, a bő kukoricatermésért végzett szertartásaikhoz.
A régészek arra utaló jeleket is találtak, hogy az indiánok a csaknem mínusz 30 fokos hegyi hideg ellen pulykatollal és emberi hajjal bélelt ruhadarabokat viseltek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
- Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Létezett-e a középkorban „turkáló”?
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel 15:05
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét 14:20
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban tegnap