Mocsárközösségeket létesítettek a 19. században élt amerikai rabszolgák
2011. május 18. 15:18 Science Daily
A 19. században leginkább a mocsaras vidékek voltak azok a helyek, ahol a szökött rabszolgák előbb ideiglenesen meghúzhatták magukat, majd idővel közösséget alakítottak.
Korábban
„Érdekes összefüggések vannak. Ami egykor emberi volt, az ma már természetes menedékhely” – mondta el Dan Sayers, az Amerikai Egyetem régésze, utalva a Nagy Komor Mocsaras Vadvilág Menedékére (Great Dismal Swamp National Wildlife Refuge). A kutató 2001 óta kutatja azokat a szökevény rabszolgákat, akik Virginia délkeleti és Észak-Karolina északkeleti mocsaras részeire menekültek.
A jelenlegi mocsár mindössze tíz százaléka a polgárháború előtti területnek, amely 3600 négyzetkilométert tett ki. A szökevények mellett a mocsár bennszülött amerikai törzsek, csatornamunkások, szabad afrikai-amerikaiak és európai bűnözők lakóhelye is volt.
Amikor Sayers elkezdte kutatását, hamar kiderült, hogy a mocsár területén lényegében egyetlen terepmunkát sem végeztek. A kutató történelmi feljegyzéseket, illetve más mocsaras vidékeket tanulmányozott, Floridában, Georgiában, illetve Louisiana államban. „Máshol a helyi milíciákat fogadták fel, hogy nyakon csípjék a szökevényeket, és lerombolják az átmeneti szállásaikat – de előtte még gondosan feljegyezték a házak számát, típusát és formáját” – mondta el Sayers.
A nyári egyetemek keretében szervezett ásatások során hétköznapi tárgyak, így edények, csontok és kövek kerültek elő. A belső részekre a hatékonyabb védelem érdekében költöztek az emberek, így ők sokkal jobban rá voltak kényszerülve az önfenntartásra, például a maguk által előállított eszközök használatára, míg a csatorna mentén élő munkások sokkal aktívabb kapcsolatot tartottak fenn a külvilággal.
Az 1600-as évek bennszülött népcsoportjai mellé csak egy évszázaddal később érkeztek az afrikai-amerikai menekültek, de ők később szintén megalakították a maguk közösségét. Ezek száma az amerikai polgárháború (1861-1865) közeledtével rohamosan apadt. A „Komor” jelző sem véletlen, ugyanis a mocsárban nem volt könnyű az élet, de nem könnyű Sayers és csapata munkája sem. „Ahogy a részletek is feltárulnak, úgy tudjuk meg, hogy az egyének és közösségek hogyan irányították életüket, még a borzalmasan nehéz feltételek ellenére is” – magyarázta a régész.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2018
- Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
- A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
- A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
- Pergőtüzek krónikája
- Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
- Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
- Hét híres kutya a történelemből
- Verne valóra vált víziói
- Erzsébet királyné anyasága
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 20:20
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 19:35
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 18:05
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20