A Frank-család lebuktatója később a nyugatnémet hírszerzés ügynöke lett
2011. április 11. 14:30 MTI
A háború után a nyugatnémet hírszerzés ügynöke és toborzóembere lett az az SS-tiszt, aki 1944-ben lebuktatta és koncentrációs táborba juttatta az Amszterdamban bujkáló német zsidó Frank-családot - írja egy német magazin.
Korábban
A Focus hétfőn utcára kerülő friss száma részleteket közöl Peter-Ferdinand Koch hamburgi publicista új könyvéből. Ebben a szerző - amerikai levéltárakban talált bizonyítékokra hivatkozva - azt írja: Karl Josef Silberbauer SS-Oberscharführer 1944. augusztus 4-én tartóztatta le Anne Frankot, szüleit és nővérét, akik évek óta egy amszterdami raktárépületben húzták meg magukat. A náci tiszt a háború után 14 hónapig börtönben ült Ausztriában, majd 1954-ben fölvették a bécsi rendőrséghez. Később pedig a nyugatnémet hírszerzés, a Gehlen-szervezet (a mai Bundesnachrichtendienst, a BND elődje) ügynöke és toborzóembere lett.
Ebben a minőségben elsősorban egykori nácik "bajtársi szövetségeiben" keresett és toborzott ügynököket, besúgókat a Gehlen-szervezet számára. Enttarnt (Lelepleződve) című könyvében Koch részletesen bemutatja a nyugatnémet hírszerzést az egykori SS-tagokhoz fűző erős szálakat. Volt olyan időszak, amikor a nyugatnémet titkosszolgálat pullachi központjában nem kevesebb, mint kétszáz olyan ember dolgozott, aki 1945 előtt a Himmler-féle Reichssicherheitshauptamt (RSHA) alkalmazásában állott. Akadtak köztük olyan egyének is, akik halálfejes SS-osztagok tagjaiként tömeges kivégzésekben vettek részt a világháború idején a nácik által megszállt területeken - írja Koch.
A BND januárban jelentette be, hogy lehetővé teszi saját múltjának a feldolgozását, s ebből a célból betekintést enged archívumába egy történészekből álló bizottságnak. Mint Ernst Uhrlau, a BND elnöke közölte, a történészek minden dokumentumhoz hozzáférhetnek, senki nem fogja korlátozni a tevékenységüket. A hírszerző ügynökségen belül pedig munkacsoportot hoznak létre, ennek feladata lesz az akták feldolgozása. A munka nemcsak az 1956-ban létrehozott BND történetének feldolgozására terjed ki, de elődje, a Gehlen-szervezet tevékenységének átvilágítására is.
Évekkel ezelőtt már történt kísérlet a BND múltjának feldolgozására. Az a próbálkozás azonban kudarcba fulladt, mert vita támadt a kancellári hivatal és a parlament között arról, hogy milyen mélységben férhetnek hozzá a kutatók a Pullachban tárolt anyagokhoz.
A külügyminisztérium után a BND a második nagy német hatóság, amely szabad kezet ad történészeknek saját archívuma kutatásához. A külügyi tárca múltját öt éven keresztül átvilágító történészek által tavaly októberben publikált vaskos kötetből többek között kiderült, hogy a minisztérium - korábbi állításával ellentétben - távolról sem volt "az ellenállás fészke" a náci korszakban. Mi több, munkatársai túlnyomó része buzgón kivette a részét a hitleri rezsim elnyomó intézkedéseinek végrehajtásából.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés 15:05
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak 12:30
- Gyökereit kutatva vált Bob Marley azzá, akit a világ ma is ismer 10:35
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap