Életfogytig tartó börtönre ítélték az argentin diktátort
2010. december 23. 12:50 MTI
Életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte szerdán egy argentin bíróság Jorge Rafael Videlát, az 1976-tól 1983-ig tartó diktatúra de facto elnökét.
Korábban
A piszkos háborúnak nevezett diktatúra hivatalos adatok szerint 13 ezer, jogvédő szervezetek szerint mintegy 30 ezer halottat követelt. Videlát már egyszer, 1985-ben kínzásért, gyilkosságokért és más bűncselekményekért életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték 1985-ben. Carlos Menem akkori elnök azonban öt évvel később kegyelmet adott neki. A legfelsőbb bíróság 2007-ben érvénytelenítette a kegyelmet, visszaállítva az ítéletet.
Azóta tucatnyi újabb bűnügy vádja merült fel vele szemben. Ezek közül elsőként a "córdobai ügy" fejeződött most be. Ebben 31 olyan politikai fogoly meggyilkolása miatt vonták felelősségre, akiket az 1976-os katonai puccs után röviddel kivittek cellájukból, és hivatalos tájékoztatás szerint "menekülési kísérlet közben agyonlőttek".
Még legalább két másik ügyben kezdődhet per a 84 éves Videla ellen. Az egyik ezek közül arra az esetre vonatkozik, melynek során több tucat csecsemőt loptak el foglyoktól, akiket aztán megöltek. Ami a córdobai ügyet a többitől megkülönbözteti, mint erre Miguel Ceballos, az áldozatok családjainak ügyvédje rámutatott, az az, hogy az érintetteket még a katonai puccs előtt a polgári kormány helyezte vizsgálati fogságba, és azelőtt végezték ki őket, hogy perük egyáltalán megkezdődhetett volna.
A Videla és tábornok társai által felállított katonai kormány felszámolta a politikai pártokat, ellenőrzése alá vonta a szakszervezeteket, cenzúrázta a médiát, megkínoztatott és megöletett több ezer "felforgató elemet". Mindezt a kommunizmus elleni harc szükségességével indokolták. Videlának a mostani perben mintegy kéttucatnyi vádlott-társa volt, akiknek legtöbbjét szintén életfogytig tartó börtönre ítélték. Az egyik Luciano Benjamin Menendez tábornok, aki a "felforgató elemek" elleni hadjáratot vezette. Neki ez már az ötödik életfogytig tartó börtönbüntetése.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap