New York: a bűzös város
2010. október 26. 11:48
New York szembenéz "szemét" múltjával: miközben a tervek szerint hamarosan felállhat a metropolisz első közegészségügyi múzeuma, rendezik az egészségügyi iratokat és oral history kutatásokat is indítottak, a városban az évszázadok alatt felgyülemlett hatalmas mennyiségű hulladék történetére is fény derülhet.
Korábban
New York a legpiszkosabb amerikai városnak számított már 150 éve is – állítja a projekten dolgozó Robin Nagle antropológus. Az anekdota szerint a hajóskapitányok már több mint tíz kilométerrel a város partjaitól is érezték az orrfacsaró, penetráns szagot. Ezt tetőzte be az emberek között terjedő tífusz, kolera és sárgaláz – mind-mind olyan betegség, amely a mocskos, piszkos utcákon szinte megállíthatatlanul szedte áldozatait. Az 1830-as években például egy kolerajárvány 3515 emberéletet követelt, ez a populáció 12 százalékának felel meg. A halálozási ráta még az 1860-as években is a középkori Londonéval mutatott rokonságot.
A probléma égető volt, a város tisztítására elkülönített pénz azonban a korrupt politikusok zsebébe vándorolt – állítja Nagle. Később a „reformerek” átvették a kormányrudat, majd felkérték George Waring higiéniai mérnököt, hogy a szakember New Yorkban is meghonosítsa a Memphis-szennyvízrendszert. A város egy csapásra megtisztult, s nemcsak a gazdagabb kerületek – a rendszer például a hírhedt Five Points-ban (ma a kínai negyed és a pénzügyi központ közötti terület) indult el. A projektben résztvevők a városlakók szemében hősökké váltak, ellentétben a ma a város tisztaságán őrködő szakemberekkel és az egyszerű munkásokkal; ez azért lehet így, mivel az emberek csak akkor gondolnak a szemétre, ha annak látható nyomai is vannak – magyarázza Nagle.
A szakember emlékeztetett: a pazarlás nem újkeletű probléma, de a szemét mennyisége a közkeletű vélekedéssel szemben ma már nem annyira magas – ennek fejenkénti megosztása 1940-ben tetőzött, amikor a Columbia egyetem tanulmányának eredménye szerint a New York-iak évente egy tonna szemetet dobtak ki. Ez a szám ma körülbelül ötszáz kilogrammra tehető – állítja Nagle.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
- Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Megkeseredett emberré vált élete végére Garibaldi, az olasz egység hőse tegnap
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés tegnap
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak tegnap
- Gyökereit kutatva vált Bob Marley azzá, akit a világ ma is ismer tegnap
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása 2024.05.10.
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot 2024.05.10.
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 2024.05.10.
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 2024.05.10.