Konferencián emlékeztek a kitelepítettekre
2010. október 20. 13:26 MTI
A Hortobágyra hatvan évvel ezelőtt kitelepítettek ügye nem csak az érintetteké és családtagjaiké, azt a magyar kormány is szívügyének tartja, ezért nem hagyja őket magukra - mondta el Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára egy Budapesten rendezett konferencián.
Korábban
A Deportálás és kitelepítés az ötvenes években címmel rendezett konferencián Rétvári Bence kitért arra is, hogy vasárnap avatják fel Budapesten a deportáltak tiszteletére állítandó emlékművet, amellyel - mint mondta -, húsz éves adósságot törlesztenek.
"Az emlékmű és a megemlékezések mind annak a záloga, hogy soha senki ne felejtse el, voltak akik az embertelenségben emberek maradtak, legyőzték a rendszert önmagukban" - fogalmazott a KDNP-s politikus. (A fővárosi közgyűlés tavaly augusztusban egyhangúlag fogadta el az öt frakció közös javaslatát, hogy emlékművet állítsanak a Hortobágyra kitelepítetteknek. A főváros I. kerületében felavatandó emlékmű lesz az első országos emlékhely, amely a 12 hortobágyi kényszermunkatábor elszenvedőinek, illetve a több mint 15 ezer budapesti kitelepítettnek állít emléket.)
Hantó Zsuzsa szociológus a történteket felidézve elmondta: a hortobágyi deportálási hullám 1950. június 23-án kezdődött. A rákövetkező években több ezer családot hurcoltak kényszermunkatáborokba. Az embertelen körülmények között tartott családok fegyveres őrizet mellett, jogaiktól, emberi méltóságuktól megfosztva végeztek nehéz fizikai munkát. Rámutatott: az 1953. júniusi amnesztia sem hozott lényeges javulást, senki nem mehetett vissza eredeti lakhelyére, semmit nem igényelhetett vissza az elkobzott javakból és csak segédmunkát végezhettek.
Kuthi Anna szociológus, a téma kutatója előadásában azt emelte ki, hogy a fiatalok egyáltalán nem tudnak az 1950-53 közötti hortobágyi deportálásokról, arról, hogy családok ezreinek életét tették tönkre. Kutatásában a fiatal szociológus - aki a Hortobágyra gyerekként deportáltak 1953 utáni visszailleszkedését vizsgálta - kitért arra is, milyen elhallgatások voltak a családokban, miért nem tartották fontosnak a történtek "továbbadását".
Mint elmondta: a rendszer indukálta az elhallgatásokat, s ami megdöbbentő volt számára, az a "kötelező történelmi amnézia". Amikor 1953-ban amnesztiával elengedték ezeket az embereket, kötelező felejtést róttak rájuk - mondta. A rendszerváltás volt az a pillanat, amikor elkezdtek mesélni az ott történtekről, de még most is kevesen tudnak a deportálásokból, hiányzik a történelemkönyvekből - fűzte hozzá.
Jankovics Marcell, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke, aki maga is kitelepített volt családjával, személyes visszaemlékezéseit osztotta meg a jelen lévőkkel. A konferencián jelen volt Mádl Dalma, a volt köztársasági elnök felesége, aki fiatalként egy mohácsi gimnazista lánynak segített menekülni a hortobágyi kitelepítések elől.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2014
- Mussolini szeretőjének titkos naplója
- Szexualitás a görög és római vallásokban
- Magyar fürdők és kettétört mankók
- Erotikus és irodalmi lap lett a magyar ős-Playboy
- "Inkább a szexről beszéljenek, mint az áremelésről"
- Az egri vár régészeti kutatásának története
- Középkori kolostorok szemérmetlen titkai
- Azok a csodálatos Gindly lányok
- Templomerődök Erdélyben
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel 15:05
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét 14:20
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban tegnap