Nemzetközi Vámbéry Konferencia Dunaszerdahelyen
2010. október 1. 14:47 MTI
A dunaszerdahelyi Vámbéry Polgári Társulás szervezésében kezdődött meg pénteken A segítő kéznek ez a mesterfogása címmel a VIII. Nemzetközi Vámbéry Konferencia a csallóközi városban.
A 19. századi jeles keletkutatóról szóló kétnapos konferencia első napján, október 1-jén a Régi nomád népektől a Kaukázusig, Kunok és tatárok, Az oszmán kultúra nyomdokaiban, Régi utazók, és a Vámbéry dilemmák témakörökben hallgathatók előadások. A rendezvény második napján, október 2-án három témakörben tartanak előadásokat: elsőként A mai Törökország világához, majd a Perzsa nyomokon és végül Az iszlám világa témák kerülnek sorra.
A Vámbéry-konferencia fővédnöke Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, díszvendége pedig Dicle Kopuz, Törökország szlovákiai nagykövete.
A sánta dervisként is emlegetett Vámbéry Ármin 1832. március 19-én született Dunaszerdahelyen. Első törökországi útjára 1857-ben indulhatott el. A Konstantinápolyban eltöltött öt év alatt megismerkedett a szabadságharc emigránsaival, házitanító volt egy pasa családjánál, itt kapta a Resid efendi nevet, ami becsületes urat jelent. Ekkor kezdte tudományos munkásságát: 1858-ban jelent meg német-török zsebszótára, melyet számos nyelvészeti dolgozat követett, s a Magyar Tudományos Akadémia - távollétében - 29 éves korában levelező tagjai sorába választotta. Levéltárakban kutatta a magyar múlt török emlékeit, és Kőrösi Csoma Sándor nyomán úgy gondolta, hogy a magyar őstörténet gyökereit Belső-Ázsiában kell keresni.
Az Akadémia támogatásával 1862-ben indult világhírnevet hozó második keleti útjára. Dervisnek öltözve jutott el Perzsia fővárosáig, Teheránig, majd inkognitóját megőrizve, egy Mekkát megjárt zarándokcsapathoz csatlakozva ért Hivába, Buharába és Szamarkandba. A mintegy 1500 kilométeres út során olyan világba nyert bepillantást, amely az európaiak számára szinte teljesen ismeretlen volt.
Tudományos munkásságával egész Európa elismerését kivívta. Itthon a keleti nyelvek tanáraként dolgozott a pesti egyetemen 1904. évi nyugalomba vonulásáig. Vámbéry Ármin 1913. szeptember 15-én hunyt el Budapesten.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2018
- Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
- A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
- A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
- Pergőtüzek krónikája
- Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
- Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
- Hét híres kutya a történelemből
- Verne valóra vált víziói
- Erzsébet királyné anyasága
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya 20:20
- Elutasította a kitüntetéseket a modern betegellátás úttörője, Florence Nightingale 18:05
- A mai napig találgatják, hova tűnt Ned Kelly koponyája 16:05
- Puccsal tért vissza a politikába a független Lengyelországot diktároként vezető Piłsudski 15:05
- Elsősorban Sztálinhoz volt hűséges a rettegett Péter Gábor 09:50
- Egy párbaj miatt vált híressé Szindbád alakjának megalkotója 09:05
- Megkeseredett emberré vált élete végére Garibaldi, az olasz egység hőse tegnap
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés tegnap