Olimpiát rendeztek volna a megosztott Berlinben
2010. szeptember 1. 10:40
Willy Brandt az 1968-as nyári olimpiai játékokat a megosztott Berlinben szerette volna megrendezni, de azt rajta kívül szinte mindenki ellenezte - jelentette ki egy interjúban egy sporttörténész.
Korábban
A Kelet-és Nyugat-Berlinre osztott főváros ötkarikás tervének ötlete magának a német kancellárnak (akkoriban Berlin polgármesterének) a fejéből pattant ki, de azt a szövetséges hatalmakkal együtt az NSZK sem támogatta – mondta el a Deutsche Welle német lapnak Christopher Young, a Cambridge oktatója. "A nyugat-német olimpiai bizottság elnöke, Willi Daume és Willy Brandt közös elképzelése akkoriban őrültségnek tűnt. A nyári olimpiai játékokat mindkét városrészben szerették volna megtartani, de az álmuk szertefoszlott, ugyanis az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió sem támogatta a tervet" – tette hozzá.
A hamar parkolópályára került ötlet végül az 1972-es sikeres müncheni pályázatnak ágyazott meg. „München volt a második jelölt, ahol Brandt pártbeli barátja, Hans-Jochen Vogel volt a polgármester. Daume eleinte ellenezte az ötletet, majd rábólintott a kancellár javaslatára. Vogel felvillanyozódott az elképzeléstől, mivel városfejlesztési lehetőségeket látott a projektben, s úgy gondolta, hogy ez karrierjében is előrelépést jelentene. Három hónap múlva minden sínen volt” – magyarázta Young.
Az 1972-es müncheni olimpia című könyv szerzője elmondta, hogy a sikeres kandidálás érdekében a német szervezők még az Afrikának szánt fejlesztési támogatások összegét is megemelték. "Akkoriban a kelet-nyugati szembenálláshoz hasonlóan a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is megosztott volt. Harcba kellett szállni a harmadik világ szavazataiért, s mivel a dél-amerikaiak Madridot támogatták, nyilvánvalóvá vált, hogy a németek Afrikára fognak koncentrálni. Nem hivatalos diplomaták érkeztek elsőként, mint például Alfred Ries, a Werder Bremen elnöke, akit a támogatásukról biztosítottak Afrikában. Német edzők jöttek a fejlődő országokba, az afrikai sportra szánt fejlesztési pénzek pedig megháromszorozódtak" – így Young.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Bebörtönzött ismerőseit tervezte kiszabadítani Mansfeld Péter
- Nem nélkülözhette a Kádár-korszak filmvilága a forradalom mellett kiálló színészlegendát
- Politikai célokat is szolgált az 1956-os épületkárok helyreállítása
- Így karácsonyoztak a magyar menekültek Camp Kilmerben
- A melbourne-i medence véres vizében folytatódott a harc a Szovjetunió ellen
- Újabb fegyveres felkelést vizionált a pártsajtó az '56-os nőtüntetés nyomán
- A megtorlásra szabott új törvényekkel bosszulta meg 1956-ot a Kádár-diktatúra
- A szovjet forgószél, amely elsöpörte a magyar szabadságot
- Nagy-Britanniát és Franciaországot is azzal szembesítette a szuezi válság, hogy nem birodalmak többé
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 20:20
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 17:05
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 14:20
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én 13:20
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József 11:20
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához 09:50
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával 09:05
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap