Konferencia a romapolitikáról

A Lépések egy európai romapolitika irányába című konferencián a Roma Unió elnöke arról beszélt: a politikatörténetbe be nem jutott népcsoport 12 millió európai tagja az évszázadok során számos alkalommal vált üldöztetés áldozatává, jelenleg pedig a fegyveres támadásoktól a létbizonytalanságig számos veszély fenyegeti.

Mint mondta, több konvenció, nemzetközi határozat nem teljesül a romák esetében, s noha mind több döntéshozó figyel fel az etnikum problémáira, úgy tűnik, mintha a közös jövőt kezükben tartó politikusok nem törődnének a cigányság gondjaival. Véleménye szerint több más hátrányos helyzetű csoporthoz hasonlóan meg kellene teremteni a romák támogatásának speciális európai uniós rendszerét is.

Teleki László, a Miniszterelnöki Hivatal romaügyekért felelős politikai államtitkára annak fontosságáról beszélt, hogy a magyarországi cigányság befolyásolni tudja a politikusokat és a társadalmat a szükséges kérdésekben. Lényegesnek nevezte: a bal- és jobboldali parlamenti erők soraiban is vannak roma törvényhozók, akik közösen kell, hogy meghatározzák, milyen programok mentén kell tevékenykedni.

Peter Thelen, a Friedrich Ebert Alapítvány budapesti képviseletvezetője arról szólt: 2007-ben várhatóan 6 millió roma él majd az EU-n belül, és a magát értékközösségként is felfogó unió nem engedheti meg, hogy továbbra is súlyos diszkriminációtól sújtva éljenek ezek az emberek. Hozzátette, hogy a helyzetet megváltoztató programok kezdeményezésébe, meghatározásába és megvalósításába be kell vonni a romákat is.

Gert Weisskirchen, a német törvényhozás szociáldemokrata frakciójának külügyi szóvivője - emlékeztetve arra, hogy napjainkban az élet minden területén a gazdasági szempontok kapnak prioritást - annak eldöntését nevezte ajánlatosnak, hogy miként lehet a fősodor mellett is esélyt teremtő lehetőségeket adni a romák számára.

Az új típusú válaszok szükségességéről szólva lényegesnek nevezte, hogy a többségi mellett a kisebbségi társadalom is jusson olyan helyzetbe, hogy ki tudja dolgozni saját stratégiáit. Szólt arról is, meg kell teremteni a többségi társadalom véleményének befolyásolására alkalmas párbeszédet; az emancipáció és az integráció legfontosabb eszközének az esélyegyenlőséget nevezte.

MTI

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai