Különleges római mellszoborra bukkantak Albániában
2010. augusztus 23. 16:08 MTI
Az utóbbi ötven év legfontosabb albániai régészeti leletének nevezték a kutatók az Apollóniában nemrég talált római mellszobrot.
Korábban
"Az i.sz. 2. századból származó lelet rendkívüli felfedezés, mivel még mindig teljesen ép" - fejtette ki Jean-Luc Lamboley francia professzor, az albán-francia régészet közreműködésével zajló ásatás vezetője. A régészek az ókori Illyria tartományban, az apollóniai lelőhelyen, az albán fővárostól, Tiranától 120 kilométerre találták meg az ismeretlen atlétát ábrázoló büsztöt.
Apollónia a dél-európai ország legnagyobb régészeti helyszíne: az ásatásoknak remek feltételt biztosít, hogy Apollónia romjain sohasem épült modern kori város. A görög telepesek alapította várost elsősorban kereskedelme tette naggyá, a római időkben Apollón isten egyik kultuszhelye, kulturális központ volt. A város körüli, egyre terjedő mocsárvidék és a közeli, dinamikusan fejlődő Aulon (Vlora) vonzereje miatt az ókor végére csaknem teljesen elnéptelenedett.
A francia és albán kutatókból álló csoport a területen elsősorban azt vizsgálja, hogyan vált az i.e. 7. századi görög településből római település az i.sz. 3. században. "Ez a vizsgálat ezeréves történelmet fog át: megtudhatjuk, hogyan változott, fejlődött és gazdagodott a klasszikus görög civilizáció a római korban" - mondta el Lamboley.
A kutató hozzátette, hogy biztonsági okokból a mellszobrot a tiranai régészeti múzeumba szállították, mivel az apollóniai intézményben még nincs megfelelő biztonsági rendszer. A kommunizmus kilencvenes évek elején történt bukása, majd az 1997-es zavargások után számos műalkotást loptak el az albán múzeumokból, hogy nagyon magas áron eladják külföldi műkedvelőknek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Kizárólag saját tagállamain belül hajtott végre fegyveres akciót a Varsói Szerződés 20:20
- A kisebbségek kárára képzelte el Csehszlovákiát Beneš a második világháború után 15:05
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart 14:20
- József Attila egykor betiltott kötete és Apponyi Albert emlékirata is kalapács alá került 13:20
- Megtalálták a veszprémi Szentháromság-szoborcsoport eredeti szobrait 11:16
- Sérült hangszalagja ellenére is dúskált a sikerben Frank Sinatra 09:50
- A Szondi-teszt megalkotásában is jelenetős szerepe volt Kozmutza Flórának 08:20
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap