Fél éve lelkesedésből tart nyitva az Év Múzeuma
2010. június 16. 08:51
A szakmailag többször is kitüntetett pápai Kékfestő Múzeumból tavaly december 15-én bocsátották el az utolsó dolgozót. A látogatók azonban ezt nemigen veszik észre: az egykori - és reményük szerint jövőbeli - munkatársak fél éve társadalmi munkában teszik a dolgukat.
Korábban
„Már tavaly év közepén látszott, hogy nagy bajok vannak a finanszírozással, hiszen az üzemeltető Textilmúzeum Alapítványnak kimerültek az anyagi forrásai” – mondta el a műemlékem.hu-nak a pápai Kékfestő Múzeum igazgatója. Dr. Méri Edina hozzátette: 2009. augusztus utolsó napján három főre apadt a múzeumban foglalkoztatottak létszáma, a minisztérium segítségével december közepéig tudták finanszírozni a béreket. December 15-én pedig hivatalosan bezárt a múzeum, hiszen nem maradt egyetlen alkalmazott sem.
„Ha úgy tetszik, félhivatalosan működünk, fizetés nélkül tartunk nyitva, lelkesedésből, no meg azért, mert hiszünk benne, hogy a helyzet rövidesen rendeződni fog” – jelentette ki Méri Edina.
A pápai Kékfestő Múzeum páratlan ipartörténeti érdekesség. A gyűjtemény alapja a Kluge család egykori üzeme. A Szászországból származó, már ott is kékfestéssel foglalkozó család a 18. század utolsó harmadában költözött Magyarországra, a pápai – akkor még apró – üzemet 1786-ban alapították. Az egyre bővülő gyárban egészen 1956-ig folyt a termelés, ekkor az épületeket és a berendezési tárgyakat műemlékké nyilvánították, majd a helyreállítást követően 1962-ben nyitották meg a múzeumot.
„A múzeum a Textilipari Kutató Intézet kezelésben volt, majd a Textilmúzeum Alapítvány lett az üzemeltető. Maga az épület- és tárgyegyüttes állami tulajdon, a kincstár kezelésében van” – mondta az igazgató.
A Kékfestő Múzeum kiállítása és gyűjteménye nem csak évente tízezernél is több látogató, de a szakma elismerését is kivívta. 1998-ban az Év Múzeuma különdíjazottja lett, 2004-ben pedig elnyerte az Év Vendégbarát Múzeuma címet.
„Sajnos nem csak a mi bérünkre nem futotta az utóbbi hónapokban, de az állagmegóvási munkálatokra sem. Sajnos a napokban le kellett zárnunk az üzemépületből az udvarra vezető hidat, mert elrepedt az egyik tartógerendája” – tette hozzá Méri Edina.
Van fény az alagút végén? – a cikk folytatása és képgaléria a műemlékem.hu magazinjában
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap