A Neander-völgyiek korábban érkezhettek a brit szigetekre
2010. június 3. 12:02 MTI, The Daily Telegraph
A Neander-völgyi ember a feltételezettnél negyvenezer évvel korábban jelent meg a brit szigeteken.
Korábban
Francis Wenban-Smith, a Southamptoni Egyetem régésze két őskori, a hús feldolgozására alkalmazott kovakőeszközt fedezett fel a Kent grófságbeli Dartfordban, egy útépítés kapcsán végzett régészeti feltárások közben. A kőkések százezer évesnek bizonyultak, azt tanúsítva, hogy a Neander-völgyi ember már ebben a korban is a brit szigeteken élt. Korábban azt feltételezték, hogy az adott időszakban "Nagy-Britannia" lakatlan volt.
"Nem akartam hinni a szememnek, amikor megérkeztek a kormeghatározási vizsgálatok eredményei" - hangsúlyozta Francis Wenban-Smith. Hozzátette: ismeretes volt, hogy ebben az időszakban Észak-Franciaországban éltek a Neander-völgyi emberek csoportjai. A legújabb eredmények viszont arra utalnak, hogy amint a tengerszint olyannyira lecsökkent, hogy szárazföldi híd képződött a kontinens és a brit szigetek között, a Neander-völgyi ember "Kent grófság" felé vette az irányt.
A korai Neander-völgyi ember a legutóbbi jégkorszak előtt egyszer már benépesítette a brit szigeteket, ám amikor 200 ezer évvel ezelőtt az éghajlat igen hidegre fordult, délre húzódott. Amikor a 130 ezer és 110 ezer évvel ezelőtti időszakban az éghajlat melegebbre váltott, nem tudtak visszatérni, mivel a La Manche-csatorna állta útjukat. Százezer évvel ezelőtt tűntek fel ismét a szigeteken, s nem hatvanezer éve, mint korábban feltételezték a tudósok.
S hogy miért tért vissza a Neander-völgyi ember? Egyes feltételezések szerint a "francia" partokról is látható, kovakőben gazdag mészkősziklák vonzhatták őket. Mások szerint a mamutok, orrszarvúak, vadlovak és szarvasok, vagyis a potenciális táplálék jelentette a fő vonzerőt az akkori zord éghajlati viszonyok között. "Ezeket az embereket nem várta itt semmiféle menedék - sem ház, sem valamire való barlang. Így csupán azt feltételezhetjük, hogy visszatérésük idejére megtanultak alkalmazkodni a hideghez, ismerték a tüzet, s volt túlélési stratégiájuk, élelmet felhalmozva a kegyetlen téli hónapokra" - magyarázta Francis Wenban-Smith.
A régész szerint további leletek szükségesek annak megállapításához, hogy pontosan hányan lakhatták abban az időben "Kent grófságot", milyen területeket hódítottak meg a brit szigeteken, s mennyi ideig tartózkodtak ott.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap