Emlékművet kaptak a varsói gettófelkelés túlélői
2010. május 16. 15:34 MTI
Varsóban leleplezték az 1943-as gettófelkelés azon 50 résztvevőjének emlékművét, akiknek a felkelés véres leverése után a szennyvízcsatornán keresztül sikerült elmenekülniük a gettóból.
Korábban
Radek Sikorski külügyminiszter méltatta a menekülés szervezője, a felkelés idején 19 éves Kazik Ratajzer érdemeit, aki jelen volt az ünnepségen.
Néhányan életüket veszítették az akcióban, de akiknek sikerült az "árja oldalra" jutniuk, bekapcsolódtak a nácikkal szembeni lengyel földalatti ellenállásba. Sikorski beszédében emlékeztetett arra, hogy a varsói gettófelkelés volt az első nagy ellenállási akció a németek által megszállt Európában.
A bronz emlékművet azon a helyen állították fel, ahol a zsidó harcosok a csatornába leereszkedtek.
A varsói volt a legnagyobb a lengyel földön létesített gettók közül, a 3 méter magas falak mögött 1941-ben már mintegy 450 ezer embert zsúfoltak össze. A németek 1942 júliusában kezdték meg a gettó felszámolását, két hónap alatt 310 ezer embert szállítottak a treblinkai megsemmisítő táborba.
Amikor 1943 áprilisában hozzá akartak fogni a zsidónegyed lerombolásához, egy 600 főnyi, csempészett kézi fegyverekkel úgy-ahogy felszerelt csoport vakmerően szembeszállt velük. Az óriási túlerő ellenére csaknem egy hónapig folytatták a harcot, majd vezetőik öngyilkosok lettek.
Az 56 ezer fogságba esett zsidó közül a németek 7 ezret kivégeztek, a többieket haláltáborokba hurcolták. A német veszteségeket 400-1000 közé teszik. A gettó még megmaradt házait a németek módszeresen felgyújtották, az egész negyedet a földdel tették egyenlővé.
Lengyelországban az 1931-es népszámlálás szerint 3,2 millió főnyi zsidó közösség élt, amely az összlakosság 9-10 százalékának felelt meg. Ez volt az akkori Európa legnépesebb zsidó közössége. A varsói zsidó közösség a második legnagyobb volt a világon a New York-i után.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos 19:05
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat 17:05
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen 16:05
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn 14:20
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában 11:20
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot 09:50
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric 09:05
- tegnap