Kulturális központtá válik a lévai zsinagóga
2010. május 12. 16:05 MTI
Még idén megkezdődhet az évtizedek óta pusztuló, kihasználatlan zsinagóga épületének felújítása a dél-szlovákiai Léván (Levice), az épületet kulturális központtá alakítanák át - írja az Új Szó című pozsonyi napilap.
Korábban
Több sikertelen pályázat után uniós forrásokból nagyobb összeget nyert a lévai önkormányzat a műemlék megmentésére. A több mint 150 éves épület és a hozzá tartozó 80 éves zsidó iskola galériaként, koncertteremként és színházként működne. A város mintegy másfél millió eurós (420 millió forintos) vissza nem térítendő támogatást kap erre a célra a szlovák Építésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumon keresztül. A munkálatok teljes költségvetése mintegy 1,6 millió euró (490 millió forint). A napokban már le is rakták a projekt alapkövét.
A nagyjából egy évig tartó felújítási munkálatok június közepén kezdődhetnek meg. Az épületet statikailag meg kell erősíteni, felújítják a külső és belső vakolatot, nedvesség ellen szigetelik a falakat, a beázó tetőrészeket kijavítják, megerősítik a lépcsőszerkezeteket és a karzatot. Bevezetik az áramot, a vizet és a gázt, az eredeti zsinagógán kívül szociális helyiségeket, öltözőket, kazánházat alakítanak ki.
Az évtizedeken át elhanyagolt, rossz állapotú műemlék épület 1985-ben került a város tulajdonába, azóta csak állagmegóvásra tudtak pénzt költeni. A város zsidó lakosságának a második világháború idején történt deportálása után vált elhagyatottá az 1853-ban épült zsinagóga, amelyet 1967-ben a csehszlovák állam megvásárolt. A rendszerváltásig bútorraktárként használták az épületet, majd 1989-től ismét üresen állt, az utóbbi években tartottak nagyritkán koncerteket, színházi előadásokat a falak között.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma 09:51
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára 09:50
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi 08:20
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár tegnap
- Csak az anyasággal válhattak szabad nőkké a szultán ágyasai tegnap
- Magyar protestánsokat is mentett a holland tengernagy, Michiel de Ruyter tegnap
- Nemcsak prédikált, a pestisben szenvedőket is gyógyította Sziénai Szent Katalin tegnap
- A főapátságot felvirágoztató Uros 800 éves pecsétjét is megtekinthetjük tegnap