Csapdának épültek a titokzatos sivatagi kőfalak

A 20. század elején elsőként a brit légierő pilótái jelentették az Izrael, Jordánia és Egyiptom sivatagaiban látott titokzatos vonalakat, amikről egyesek nemrég még azt gondolták, hogy Stonehenge prototípusai lehetnek. Az alacsony kőfalak egyes helyeken akár 60 kilométer hosszan is futnak, hogy aztán kör alakú építményekben érjenek össze.

A Sinai-sivatag 16 ilyen építményének vizsgálata most bebizonyította, amit egyes kutatók régóta gondolnak: a falak az állatokat terelték a meggyilkolásukra épített kör alakú csapdákba. Uzi Avner, az eilati Ben Gurion Egyetem kutatója szerint az építmények sokkal kifinomultabbak, mint azt korábban hitték, és az egykor élt emberek nagyon jól ismerték az állatvilág szokásait.

A Journal of Arid Environments júliusi számában megjelenő tanulmányból az is kiderül, hogy a legtöbb kutató úgy vélte, hogy ezek a falak az állatok védelmére épültek, ám a gondosabb kutatás rámutatott, hogy elsődleges céljuk a vadászat lehetett. Ezek azonban sosem lehettek elég magasak ahhoz, hogy ténylegesen megállítsák az állatokat, így a kutatók az etológusok véleményét is kikérték az ügyben.

A szakemberek rámutattak, hogy a falak olyan állatokat fogtak meg, amelyek ilyen módon könnyen terelhetők: ilyen lehetett a 20. század előtt a térségben bőven előforduló gazella, vadszamár, vörös tehénantilop, oryx, vagy éppen onager is.

A 2300-2400 éves építményeket aztán 2200 ével ezelőtt azonban sorsukra hagyták. Ennek okáról egyelőre a szakemberek sem tudnak semmit: a középső bronzkori elvándorlásra talán a klímaváltozás miatt került sor.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai