Ezer év elfeledett technikatörténete
2010. február 10. 11:00
A középkorban mintegy ezer éven át a legértékesebb műszaki felfedezések a muzulmán világból érkeztek az európai civilizáció főáramába. A középkori arab tudomány páratlan történeti örökségére, az oktatásból is rendszerint kimaradó sajátos kulturális értékvilágra hívja fel a figyelmet a londoni Science Museum új ingyenes kiállítása.
Korábban
A MuslimHeritage.com által rendezett nagyszabású 1001 Inventions: Discover the Muslim Heritage in Our World című kiállításon az arab kulturális örökség leglátványosabb teljesítményei kerültek a londoni Science Museum kiállítótereibe. A mindennapi élet számos területén ugyanis éppenséggel arab tudósok jártak élen, s ez a mára ismeretlen eredetű tudományosság majd egy évezreden át biztosította az újabb és újabb találmányokat.
Az Észak-Afrikától Kínáig terjedő, ókori és reneszánsz tudományosságot összekötő muzulmán értékvilág tudományos teljesítményei jobbára feledésbe merültek, elvesztették eredeti helyi értéküket és végleg kimaradnak a közoktatásból. A kiállítás rendezői szerint Európa ókori és reneszánsz tudományosságának hidját képező értékek újrafelfedezése e kiállítással újra a közérdeklődés napirendjére kerülhet.
Időben a kiállítás a 700-as évektől az 1700-as évekig terjedő időszakot öleli fel, amely a múzeum igazgatója, Chris Rapley szerint az Európán kívüli világban „kivételes tudományos és technológiai fejlődést hozott többek között Kína, India, Perzsia, Afrika és az arab világ területén”. E kimagasló műszaki alkotások és technológiai fejlesztések bemutatását hét téma, az otthon, az iskola, a piac, a kórház, a város, a világ és az univerzum köré rendezték.
Abbász Ibn Firnasz például csapkodószárnyas repülőjével először próbálta meg saját erőből legyőzni a gravitációt. A spanyol bölcsként tisztelt csillagász saját testéhez rögzíthető tollakkal borított szárnyakkal 852-ben a córdobai nagymecset (Mezquita) minaretjéből indította reptét. Bár súlyosan megsérült esés közben, mégis sikerült számottevő távolságot berepülnie. Optikai kísérletei során Ibn al-Haitham (Alhazan) a 11. században elsőként fedezte fel a fényvisszaverődés törvényeit és készített camera obscura-t.
A kiállításon bemutatott mérnöki és térképészeti eredmények mellett a kimagasló arab orvosi tudás legfőbb teljesítményeit is láthatjuk. Abu l-Kászim Kalaf al Abbász az-Zahrávi 13. századi orvosi enciklopédiája például több mint kétszáz orvosi eszköz használatát mutatta be ábrák segítségével, így például a műtéteknél használt érlekötőét. Az Európában Abulcassis (vagy Albucassis) néven ismert sebész kora leghíresebb orvosának számított; főműve egy páratlanul díszített kódexben, latin fordításban Chirurgia címen az Egyetemi Könyvtárban is megtalálható. A tüdővérkör működésének felismerésével Ibn Nafis három évszázaddal megelőzte William Harvey-t.
A kiállítás koncepcióját kialakító Salim Al-Hassani, a Manchesteri Egyetem Tudomány és Technológia Intézetének vezetője egyszerre nevelő és szórakoztató típusú tárlatot képzelt el, amely a legfiatalabb generáció figyelmét is a tudomány és a technika társadalomjobbító szerepére irányítsa. A kiállításon azonban nem esik szó arról, hogy a sikeres arab tudomány évszázadai után mi okozta annak gyors hanyalását. Salim Al-Hassani szerint a 16. századtól kibontakozó modern európai tudomány átvette a kezdeményezést; az arab világ a keresztesek, a mongolok és a oszmánok jelentette külső fenyegetettség hatására védekező, erősen centralizált berendezkedése egyre kevésbé tekintette értéknek az egyén tudományos teljesítményét és olyan intellektuális klíma jött létre az arab világban, amely nem kedvez a tudományos fejlődésnek.
1001 Inventions Exhibition, Science Museum, London
2010. január 21 – április 25, 10.00-18.00, ingyenes
Science Museum, Exhibition Road, South Kensington, London
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap
- Elutasította a kitüntetéseket a modern betegellátás úttörője, Florence Nightingale tegnap
- A mai napig találgatják, hova tűnt Ned Kelly koponyája tegnap
- Puccsal tért vissza a politikába a független Lengyelországot diktároként vezető Piłsudski tegnap
- Elsősorban Sztálinhoz volt hűséges a rettegett Péter Gábor tegnap
- Egy párbaj miatt vált híressé Szindbád alakjának megalkotója tegnap
- Megkeseredett emberré vált élete végére Garibaldi, az olasz egység hőse 2024.05.11.
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés 2024.05.11.