Nyíri bakák a Donnál
2010. február 3. 13:45 MTI
A legújabb kutatási eredményekkel kiegészítve a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága újra megjelentette a Nyíri bakák a Donnál című kötetet, amely egy II. világháborús alakulat, a II. Rákóczi Ferenc 12. Gyalogezred történetéről szól.
Korábban
A könyv nyíregyházi sajtóbemutatóján Illésfalvi Péter, a Hadtörténeti Múzeum főmuzeológusa elmondta: az egykori nyíregyházi és nyírbátori laktanyák katonáiból álló gyalogezred 1920-ban alakult, az országhatárok változása miatt megszűnt munkácsi és szatmári ezredek jogutódjaként. A nyírségi ezredet nem a II. magyar hadsereg csapatrészeként vezényelték ki a Don-kanyarhoz, hanem úgynevezett "felváltó alakulat" volt, 1943. októberében és novemberében vonult a frontra, s vette át az ottani harci körzeteket. Az alakulat katonái a harctéren kapták meg a leváltott zászlóaljak fegyvereit, s kapcsolódtak be az ütközetekbe.
Illésfalvi Péter fontosnak tartotta kiemelni: a legújabb kutatások vitatják, hogy a Donnál harcoló II. magyar hadsereg rosszul felszerelt lett volna. A korabeli dokumentumok alapján a legjobban felszereltnek számított akkoriban a hadtest, még ha el is maradt a német és az orosz csapatok felszereltségétől.
A nyírségi gyalogezred súlyos veszteségeket szenvedett a doni harcokban - mint azt a könyv egyik szerzője, Bene János, a szabolcsi múzeum igazgatója elmondta - a 4500 fős sereg tagjai közül mindössze 751-en tértek haza az oroszországi frontról.
Az újra, bővített kiadásban megjelent kötet - amelynek másik szerzője Szabó Péter, a Hadtörténeti Intézet munkatársa - közöl egy veszteséglistát is, 1500 elesett, vagy eltűntnek nyilvánított katona adataival. A doni csatákról a korabeli harctudósítások alapján számol be a könyv, illetve közli több résztvevő tiszt és katona visszaemlékezéseit, amelyeket egykor az érintettek naplóba rögzítettek, vagy a közelmúltban mondtak hangszalagra a kötet alkotóinak.
A könyv a doni harcokról készült fotókkal, közte egy elesett magyar katona hóval félig beborított tetemét megörökítő képpel zárul, amely Illésfalvi Péter szerint azt üzeni a mának: "soha nem adódhat a világon olyan probléma, amelynek megoldása a fegyveres konfliktus lenne".
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek 18:05
- Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin 16:05
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról 15:05
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz 09:50
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor 09:05
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap