A trágárkodó Mátyástól az utolsó magyar hóhérig
2009. december 28. 15:35
Milyen lehetett az élet Mátyás korában, és mik a trianoni trauma okai? Többek közt ezek is kiderülnek a 2009-es érdekességeket bemutató tízes listánkból.
2009-ben végre szemléletes képet kaptunk a Mátyás király trónra lépésétől haláláig (1458-1490) tartó időszak hétköznapi világáról, majd azt is megtudhattuk, hogy mik lehetnek a teendők egy atomtámadás esetén. Különleges gyűjteménnyel gazdagodott ugyanis az OSA Archívum: a Paranoia Projekt elnevezésű kezdeményezésben azokat a - rendszerváltás során a győri pályaudvar mellé kidobott - polgári védelmi filmeket digitalizálták, amelyek az 1960-70-es években egy esetleges atomháborúra készítették volna fel a lakosságot.
Arról is beszámoltunk, hogy valószínűleg a második világháború legbátrabb kémakciója volt, amikor Witold Pilecki lengyel ellenálló megszökött az auschwitzi haláltáborból, majd a nácik legborzalmasabb titkát elvitte a szövetségeseknek. A politikusokat azonban nem igazán érdekelte, hogy mi történik Lengyelországban. Ezzel párhuzamosan bemutattuk, hogy az EP választáson megerősödő radikális jobboldal sikere és a válságát élő baloldal visszaszorulása sokakat a két háború közötti fasiszta és náci mozgalmak térnyerésére emlékeztetett. Jönnek a szélsőségek, vagy megerősíthető a demokratikus politikába vetett hit?
Kivallattuk az utolsó magyar hóhért: "egyikünket se a bosszú vezérelte mikor mink ezt elvállaltuk. Mink ezt egy feladatnak tekintettük" - erről, és hivatásának titkairól is beszélt a férfi a Múlt-kornak. Június 4-én Ablonczy Balázs történészt, az ELTE Művelődéstörténeti Tanszékének adjunktusát Trianon előzményeiről, következményeiről és szindrómáiról kérdeztük.
Már az év eleje is sokkolóan indult, hiszen kiderült, hogy a szovjet hidrogénbomba nem saját találmány: egy új könyv szerint az amerikai tervek ellopása állt a háttérben. A 20. század több ismeretlen történetet is rejt, így az is meglepőnek bizonyult, hogy a két világháború közötti Magyarország politikai és társadalmi köreiben jól ismert szélsőjobboldali érzelmű politikus, Rátz Kálmán 1941-ben a Szovjetunióba utazott.
A magyar régészek sem tétlenkedtek: az ELTE Szabó Miklós akadémikus vezetésével működő régészeti kutatócsoportja egy római bazilikatípusú épület és a mellette nyíló forum maradványait tárta fel a franciaországi Mont Beuvray-n.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Megkeseredett emberré vált élete végére Garibaldi, az olasz egység hőse 19:05
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés 15:05
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak 12:30
- Gyökereit kutatva vált Bob Marley azzá, akit a világ ma is ismer 10:35
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap