Szobrot kap a nyakon csípett koronaőr
2009. október 2. 12:12 MTI
Törő György fafaragó Koronaőr című szobrát avatják fel október 3-án, szombaton Kajdacson a szüreti fesztivál keretében. A szobor Perényi Péter koronaőr 400 évvel ezelőtti elfogásának állít emléket.
Korábban
Boda János polgármester elmondta, hogy az idén készült, a települést bemutató prospektus adta az ötletet, hogy megemlékezzenek egy nevezetes történelmi eseményről. 1529-ben Perényi Péter koronaőr Kajdacson őrizte a magyar királyi koronát. Itt fogta el, majd innen vitte el Mohácsra Szerecsen János. A Szapolyai-párti hadvezér foglyát és a koronát egyaránt kiszolgáltatta II. Szulejmán szultánnak.
A polgármester hozzátette, hogy a királyi korona emlékére az elmúlt századokban többször vittek földet Kajdacsról Budára. A visszaemlékezések szerint 1867-ben I. Ferenc József, majd 1916-ban IV. Károly koronázási dombjához szállítottak "5-5 köbláb földet" a faluból. Ez az oka annak, hogy a szobor helyéül egy dombot választottak, mégpedig azt, amelyiken a valaha Kajdacson élt Sztanszkovanszky család kápolnája áll. Itt egy emlékparkot is ki akarnak alakítani a jövőben.
A most felavatandó szobrot Törő György fafaragó, népi iparművész készítette adományként a településnek. A fából készült szobor elején a koronaőr, hátulján a korona látható - mondta el Boda János. Az avatóünnepséget szombaton a szüreti nap keretében tartják. Töttős Gábor főiskolai docens, helytörténész idézi majd fel a történelmi eseményeket. A park következő emlékműve a tervek szerint nem eseményhez, hanem egy személyiséghez kötődik majd. Csuthy Zsigmond református lelkipásztor, egyháztörténész munkásságának kívánnak rövidesen emléket állítani a kajdacsiak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap