Hazatértek a magyar királyné ékszerei

Mint a tárlat egyik kurátora, Ritoók Ágnes régész elmondta, a katalán származású királylány sírleletei a 8 ország 38 kulturális intézményének 303 műtárgyát felvonultató kiállítás legértékesebb, legmagasabb összegre biztosított darabjai közé tartoznak. A nagyszabású tárlatra legutoljára a Konstancia sírfeliratát tartalmazó ezüstkorong, illetve a szicíliai Cataniában 1222-ben elhunyt királyné három különlegesen finom kidolgozású gyűrűje érkezett meg. Konstancia sírban talált koronáját - amely szembeötlő hasonlóságot mutat a magyar Szent Koronával - egy illusztráción, illetve Kiss Etele régész tárlatra készített filmjéből ismerhetik meg a látogatók.

A Palermóban eltemetett Konstancia ékszereinek magyarországi párhuzamait mutatják be a tatárok ellen a Kárpát-medencében elrejtett főúri gyűrűk, míg egy szicíliai ezüstdénár a királyné életének második feléről tanúskodik. Frigyes és Konstancia neve együtt tűnik fel az érmén, ami a szicíliai-német uralkodó későbbi három hitvesével soha nem fordult elő - hívta fel a figyelmet a kurátor. A péntektől megtekinthető műtárgyak jelentőségét az adja, hogy Konstancia, illetve III. Béla felesége, Antiochiai Anna székesfehérvári sírleletein kívül nincs még egy leletegyüttes, amely Árpád-kori magyar királynéhoz lenne köthető.



Aragóniai Konstancia II. (Tiszta) Alfonz (1162-1196) király és Sancha királyné házasságából született. Sajnos a források hiányos volta miatt a pontos évről nincs információnk, a kutatások szerint az 1170-es, 1180-as évek fordulóján láthatta meg a napvilágot. Imre királlyal, III. Béla király fiával 1196-ban kötött házasságot. A frigy jelentőségét többek között az adta, hogy az Árpád-ház először létesített családi kapcsolatot az Ibériai-félsziget valamelyik uralkodói dinasztiájával. A házasság diplomáciai előkészítését a két apa vállalta magára, sajnos ők már nem élhették meg gyermekeik nászát. (III. Béla 1196. április 23-án, II. Alfonz április 25-én hunyt el.) Imre és Konstancia egybekelését házassági szerződéssel pecsételték meg, amely a legkorábbról ismert ilyen jellegű magyar dokumentum.

A házasságnak köszönhetően komoly kulturális kapcsolat jött létre a két ország között. Konstancia fényes udvartartást hozott magával, köztük volt Peire Vidal provanszál trubadúr. Erről Kézai Simon, IV. (Kun) László krónikása is megemlékezett: „Simon comesnek és fivérének, Mihálynak a nemzetsége, akiket Martinsdorfiaknak neveznek, III. Béla fia Imre király idején Konstancia királynéval, Aragónia királyának lányával, Imre király feleségével együtt, derék lovagokat és szerfelett díszes kíséretet hozva magával, igen pompás körülmények között jött az országba… Imre király, mivel megismerte jellemük nemes voltát, kegyesen befogadta, s Magyarország különböző részein nagy és dús birtokokkal ruházta fel őket, amint az köztudott.” Konstancia egyik udvarhölgyét, Totát Benedek vajda vette feleségül. A királyi házasság hozadékának tekinthető az ún. Árpád-sáv, amelynek kialakulását Bertényi Iván II. Péter aragóniai király vörös mezőben arany cölöpöket mutató pajzsára vezette vissza.



Imre király 1204. november 30-án bekövetkezett halála után Konstancia helyzete megrendült. Imre öccse, András egyértelműen hatalomra tört, ezért az özvegy a gyermek III. Lászlóval és néhány bizalmi emberével, illetve a kincstár egy részével Lipót osztrák herceghez menekült. László azonban váratlanul eltávozott az élők sorából, ekkor az osztrák herceg jobbnak látta, ha hazaküldi Konstanciát, hogy így vegye elejét a magyarokkal való esetleges konfliktusnak. Az özvegy nem sokkal ezután, 1209-ben II. Frigyes, a későbbi német-római császár hitvese lett. Házasságukból 1211-ben született VII. Henrik. Konstancia komoly politikai befolyással bírt, férje távollétében Szicíliát irányította. 1222. június 23-án hunyt el Cataniában, majd a palermói katedrálisban helyezték végső nyugalomra.

A palermói katedrális uralkodói mauzóleumában helyezték örök nyugalomra II. Roger szicíliai királyt, VI. Henrik német-római császárt és Hauteville Konstanciát (Aragóniai Konstancia apósát és anyósát) illetve II. Frigyes német-római császárt is. Aragóniai Konstancia szarkofágját 1491-ben és 1781-ben felnyitották, az ott talált kincsek a leggazdagabb középkori sírmellékletek közé tartoznak, méltók a középkor rettegett császára, II. Frigyes első hitveséhez. A leletek közül kiemelkedő értékű a halott fejét díszítő korona, amely a zárt bizánci császári korona mintájára készült nyugati koronák egyetlen fennmaradt példánya, és azt Frigyes viselhette két évvel korábbi császári koronázásakor. A drágakővel, gyönggyel, filigránnal díszített palermói korona zománcdíszei közeli rokonságban állnak a III. Béla magyar király székesfehérvári sírjából előkerült enkolpionnal, és a Bécsben őrzött császári jelvényekkel.

1781-ben a Konstancia szarkofágjában talált mellékleteket kivették a sírból. A leletekről 1784-ben készült rajzból kiderül, hogy a koronát ezután nagymértékben átalakították. Az egykorú rajzokon látható zavaró előredudorodást kiegyenlítették, a pártadíszeket az abroncs alá helyezték. Az új elrendezés új zománcokkal történő kiegészítést is igényelt. Az átalakítás eredményeképp a palermói korona elvesztette korábbi erős hasonlóságát a magyar Szent Koronával, amelyet Konstancia első ura, Imre magyar király oldalán, 1198-as koronázásakor szintén viselhetett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2023

• Spanyolországba vitte az ókori Tróját El Greco
• A Beatrice megfigyelése
• Egy budai orvos kettős élete
• A nagyszentmiklósi Nákó-kastély
• A börtönbe zárt CPg 
• A Kex zenekar és a politikai rendőrség
• Hét híres tűzeset
• A zálogházak története
• Zilahy Ágnes és egyetemista kosztosai