Hatalmas Apolló-szobrot tártak fel Törökországban
2009. szeptember 9. 08:07 MTI
Apolló, a Nap, a fény, a zene és a költészet görög istenének óriási, négyméteres márványszobrát tárták fel Törökország dél-nyugati részén, Pamukkale mellett.
Korábban
"A grandiózus szobrok igen népszerűek voltak az ókorban, ám többségük mindörökre elveszett, hiszen anyagukat későbbi építési projekteknél újrahasznosították" - hangsúlyozta az ásatásokat irányító Francesco D'Andria olasz régész, aki egyedülállónak nevezte a leletet.
Az Apolló-szobrot az ókori Hierapolisz feltárása során találták. A várost i.e. 190 táján II. Eumenész (i.e. 197-159) pergamoni uralkodó alapította, Hierapolisz i.e. 133-ban került római fennhatóság alá. A hellenisztikus település virágzó római várossá vált, templomokkal, színházzal és népszerű termálforrásokkal, amelyeknek gyógyhatást tulajdonítottak. I.sz. 17-ben a várost egy erős földrengés pusztította el, ám újjáépítették. Hierapolisz 1334-ig létezett, amikor egy újabb pusztító erejű földrengés lerombolta, s ezután a település végleg elnéptelenedett.
A most felfedezett Apolló-szobor az i.sz. 1. században készült. Négy méter magas volt, s Apollót trónon, antik lantféleséggel, kitharával a kezében ábrázolta az ókori művész. "Az istenség csodálatosan redőzött tunikát visel, amelynek 'anyaga' átlátszónak tűnik, sejtetve Apolló erős izomzatát" - magyarázta Francesco D, Andria. Míg a szobor elejét a szobrász gondosan kidolgozta, kevés figyelmet fordított Apolló "hátának". "Ez azt jelzi, hogy a szobor a falnál állt, így csak a frontális része volt látható" - tette hozzá az olasz régész.
Az alkotás valószínűleg az Apolló-szentély fő szobra lehetett. D'Andria meggyőződése szerint igen jelentős alkotásról van szó, hiszen Apollót Hierapolisz alapítójaként tisztelték a városlakók. Az évszázadok viszontagságai során a szobor kettétört, s hiányzik Apolló feje, ahogy a karjai is. Ám D'Andria reményei szerint a további ásatások során megtalálják az alkotás hiányzó részeit, s újraalkotják a görög istenség szobrát.
Olasz építészek és informatikusok viszont a virtuális Hierapolisz-projekten dolgoznak, amely lehetővé tenné, hogy a 21. század embere számítógépe segítségével bebarangolja az antik várost, s olyannak ismerje meg, amilyennek az Tiberius császár (i.e. 42 - i.sz. 37) uralkodása alatt lehetett, amikor Hierapoliszt a pusztító erejű földrengés után újjáépítették.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap
- Elutasította a kitüntetéseket a modern betegellátás úttörője, Florence Nightingale tegnap
- A mai napig találgatják, hova tűnt Ned Kelly koponyája tegnap
- Puccsal tért vissza a politikába a független Lengyelországot diktároként vezető Piłsudski tegnap
- Elsősorban Sztálinhoz volt hűséges a rettegett Péter Gábor tegnap
- Egy párbaj miatt vált híressé Szindbád alakjának megalkotója tegnap
- Megkeseredett emberré vált élete végére Garibaldi, az olasz egység hőse 2024.05.11.
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés 2024.05.11.