Hét és fél évezrede vagyunk képesek tejet inni Európában

A laktóz a tejben található, két gyűrűből (galaktóz és glükóz) álló cukor. Felszívódás közben, a vékonybél hámjában található laktáz nevű enzim szőlőcukorra és galaktózra bontja. A laktáz egyes népcsoportoknál, egyéneknél idővel veszít az aktivitásából, ennek következtében tejfogyasztás esetében a tejcukor a bélcsatornában marad. Mivel erős ozmotikus (vizet vonzó) sajátossággal bír, a béltartalom a vérből szívott folyadékkal felhígul és hirtelen, erős hasi görcsökkel járó vizes hasmenést eredményez.

A University College London (UCL) kutatói szerint, akik vizsgálataikról a PLoS Computational Biology című internetes tudományos portálon számolnak be, valahol a Balkán középső része és Közép-Európa közötti területen alakult ki az a genetikai mutáció, amely lehetővé tette a tejcukor emésztését. Korábban a tudósok úgy vélték, hogy a tejivás csupán az északibb régiókban jelentett előnyt a természetes kiválasztódás szempontjából, ahol nagyobb szükség volt a táplálékkal bevitt D-vitaminra. A világ nagyobbik részén a D-vitamin a napsugarak hatására a bőrben képződik, ám északon az év túlnyomó részén kevés a szintézishez szükséges fény.

A vizsgálat során a kutatók komputeres szimulációs modell segítségével tanulmányozták a tejcukoremésztés képességének (laktáz-perzisztencia) terjedését, ahogy a tejgazdálkodás kialakulását Európában. A modell, amely a legújabb statisztikai módszereket alkalmazta, a genetikai adatok és régészeti leletek integrálására épült.

Mint Mark Thomas, a UCL professzora rámutatott, a felnőttek többsége világszerte képtelen a tejcukor megemésztésére. Ugyanakkor az európaiak többségének szervezete egész élete során termeli a laktázt. A kontinensen egyetlen génmutáció (13910 C/T) alakult ki, amely összefüggésben van a laktáz-perzisztenciával, s a jelek szerint komoly túlélési előnyt biztosított azoknak, akiknél ez a változás bekövetkezett. Mivel a friss tej fogyasztása csupán az állatok háziasítása után vált lehetővé, a tejcukor emésztésének képessége a tejgazdálkodással párhuzamosan fejlődött ki, ám nem ismeretes, hogy milyen tényezők vezettek a laktáz-perzisztencia kialakulásához.

"Komputeres szimulációs vizsgálatunk során a tejfogyasztási képesség és az állattenyésztés elterjedését vizsgáltuk. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a laktáz-perzisztencia 7500 évvel ezelőtt az úgynevezett vonaldíszes kultúra népénél alakult ki. A közkeletű elmélettel ellentétben ugyanakkor arra a következtetésre jutottunk, hogy a táplálékkal a szervezetbe bejutó D-vitamin nem magyarázza meg, hogy Észak-Európában miért általános a tejcukor fogyasztásának képessége".

A friss tej fogyasztásának a Balkán felőli elterjedése megmagyarázza, hogy Európában a laktázenzimmel rendelkező emberek miért ugyanazt az egy génmutációt hordozzák. Afrikában a laktáz-perzisztenciával rendelkező személyeknél négyféle génmutációt mutattak ki. Egy kivételével ezek a génmutációk az afrikai kontinensen alakultak ki, egy viszont európai eredetű.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2017

• Páratlan párok – megjelent a Múlt-kor nyári száma
• Kirakatházasság 1932-ből
• Róma mindenható matrónája
• Amerikai mámor Magyarországon
• Egy zárdából megszöktetett, boldoggá avatott Árpád-házi hercegnő
• Záray Márta és Vámosi János
• Paraguay tirannoszaurusza
• Az evezősök, művészek és bohémek gondtalan reggelije
• A tudomány és a sport kastélya Tordason