Régészek a török kori rácok nyomában

A nemrég befejezett ásatáson egy bronzkori, úgynevezett széltorlasztásos kohó maradványai, gazdag kerámiaanyag, egy középkori vízimalom maradványai, valamint a malomtó felöltésére használt sittből az ábrahámi cisztercita apátság kövei és egy török kori település maradványai kerültek elő - mondta el Szabó Géza, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum ásatásvezető régésze. A malom körül megfigyelt település különösen értékes a kutatás számára, mert Magyarországon először sikerült ebből a korból olyan leletanyagot elkülöníteni, amelynek párhuzamai a Balkánon találhatók meg - tette hozzá.

A településre utal egyebek közt több cserépbogrács-töredék, mázas kerámia, hálósúlyok és a kerámiákon látható, jellegzetes bepecsételt díszítés. A peremüknél T-keresztmetszetű, oldalukon körbefutó vonalakkal, hullámvonalakkal díszített cserépbográcsok az Árpád-korban a Kárpát-medencében széles körben elterjedtek, de a formai hasonlóság ellenére a mostani leletek készítési módja, technológiája mutatja, hogy lényegesen későbbi korból származnak. Az eddigi feltárásokból csak a temetkezési helyei ismertek a török időkben a Balkánról idesodródott népcsoportoknak - jegyezte meg.

Mivel a korabeli források többnyire csak rácnak nevezik a különböző délszláv népcsoportokat Magyarországon, egyelőre nehéz pontosabban meghatározni a település egykori lakóinak etnikumát. Szabó Géza beszámolt arról, hogy a feltárást követően a boszniai Mostarban találkozott hasonló, bográcsalakú edényekkel és díszítéssel. Azt a további kutatásoknak kell kiderítenie, hogy a hasonlóság közvetlen kapcsolatra, vagy egy sajátos kerámiakultúra különböző elágazásaira vezethető vissza. Feltehetően hasonló leletek másutt is előkerültek, de azokat rosszul értékelték vagy datálták - vélte a régész.

Mint mondta, a korabeli alföldi, dunántúli településeken számos török vagy magyar középkori tárgyi emléket tártak fel, a dombóvári anyagot viszont nem lehet egyikhez sem sorolni. Hiányoznak belőle ugyanis a jellegzetes magyar és török kerámiák. Korábbi pedig azért nem lehet, mert a leletek a - valószínűleg az 1543-as török hadjáratban - lerombolt apátság romjaival együtt kerültek elő - mondta Szabó Géza.

A leletanyag egy részét a Dombóvári Helytörténeti Múzeum szeptember végéig látható kiállítása tárja a közönség elé.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején