Forró nyári napon fosztották ki Jeruzsálemet
2009. július 15. 08:15 MTI
"Méltó és igazságos ítélete volt az Úrnak, hogy ezt a helyet, mely oly sokat szenvedett istenkáromlásuktól, a hitetlenek vérével töltötte meg. Most, hogy a várost bevettük, a zarándokok minden korábbi fáradozása és nélkülözése felesdésbe merült, ahogy a Szent Sírnál imádkoztak és az Urat éltették" - írta a szemtanú kilencszáztíz éve, 1099. július 15-én. E napon foglalták vissza az első keresztes hadjárat lovagjai Jeruzsálemet, a kereszténység szülővárosát a muzulmánoktól.
Korábban
II. Orbán pápa 1095-ben hirdetett keresztes hadjáratot, hogy visszaszerezzék a muszlimoktól a Szent Sírt és hogy segítséget nyújtsanak a szeldzsuk törököktől fenyegetett Bizánci Birodalomnak. A hadjárat a birtok nélküli nemesség számára is jó lehetőségnek kínálkozott új földek szerzésre, így Európa-szerte özönlöttek a zászló alá az önkéntesek.
Az indulást 1096-ra tűzték ki, mivel azonban IV. Henrik német-római császár és I. Fülöp francia király is egyházi átok alatt állt, a vezetést Bouillon Gottfried alsó-lotaringiai hercegre bízták. A 30 ezer gyalogosból és 5 ezer lovasból álló négy hadtest mellett számtalan kisebb, szervezetlen csapat, valamint kalandorok és vallási fanatikusok is útra keltek.
A keresztesek első haditette Nikaia bevétele volt 1097 júniusában. Az előrenyomulás a forró anatóliai hegyvidéken egyre nehezebbé vált, csak októberben érkeztek meg Antiochia alá, amelyet 1098 júniusában vettek be. A harcok és nélkülözések miatt mintegy felére csökkent sereg 1099. június 7-én vert tábort Jeruzsálem falai alatt. Az egy hónapos ostrom során a támadók legalább annyit szenvedtek, mint a védők, mivel igen kevés élelmet tudtak szerezni, a kutak vizét pedig a védők mérgezték meg. Végül a hajóik fájából épített ostromtornyokról sikerült a falakra feljutniuk, s belülről kinyitni a kapukat. A kor szokásainak megfelelően a keresztesek a polgári lakosság nagy részét is kardélre hányták, a többit elűzték, a várost kifosztották.
Ezután a sereg zöme hazatért, az ott maradók Bouillon Gottfriedet választották meg "A Szent Sír Őrzőjének" (a herceg a királyi címet nem vette fel, mert nem akart arany koronát viselni ott, ahol egykor Krisztust tövisekkel koronázták meg). Bátyja, Balduin már nem volt ilyen szerény és Gottfried 1100-ban bekövetkezett halála után Jeruzsálem királya lett, a Szentföldön további apró keresztény királyságok alakultak.
A mohamedánok 1144-ben foglalták vissza az első várost, Edesszát, III. Jenő pápa ekkor hirdette meg a második keresztes háborút. Ezt továbbiak követték a 13. század végéig, egyre kisebb eredménnyel. 1187-ben elesett Jeruzsálem, az ezután indult harmadik keresztes hadjárat már csak annyit ért el, hogy lehetővé tette ide a zarándokutakat. A negyedik hadjáratban a keresztesek Jeruzsálem helyett 1204-ben Konstantinápolyt foglalták el és fosztották ki, létrehozva a Latin Császárságot. Ezután már nem voltak lényeges változások a Közel-Keleten, bár még négy nagy hadjárat indult, és az utolsót 1270-ben IX. (Szent) Lajos francia király vezette.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
- Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
- Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
- Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
- A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
- Így működött a kádári megtorló gépezet
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap