Megnyílt az új Akropolisz múzeum

Az Elgin-márványszobrok Athénba való hazatéréséért emelt szót Karolosz Papuliasz görög elnök szombat este az új Akropolisz múzeumot megnyitó beszédében. Görögország reményei szerint az ókori fellegvár lábától 300 méterre elhelyezkedő csupa üveg palota elősegítheti, hogy visszakapja a Parthenon 2500 éves frízeit, amelyek immár két évszázada a British Múzeum kincseit gazdagítják, miután Lord Elgin, az Ottomán Birodalom akkori angol nagykövete 1806-ban leszedette azokat Pallasz Athéné templomáról, s Londonba szállíttatta. Athén három évtizede harcol a márványfrízekért.

"Itt az ideje, hogy begyógyítsuk a műemlék sebeit, és a márványszobrok visszakerüljenek oda, ahová tartoznak. Ez a múzeum nemcsak modern, hanem ökumenikus is. Ez a mi identitásunk, a mi büszkeségünk" - mondta az államfő az avató ünnepségre a világ minden tájáról érkezett neves személyiségek, köztük állam- és kormányfők előtt. Jelen volt például José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, illetve Macura Koicsiro, az UNESCO főigazgatója. A látogatók vasárnaptól tekinthetik meg a múzeum gyűjteményét, a jegy mindössze 1 euróba kerül majd ez év végéig.

A görög kulturális miniszter pár napja visszautasította a British Múzeum azon ajánlatát, hogy a londoni intézmény három hónapra kölcsönadná Görögországnak a Parthenon náluk látható márványait. A márványfrízekkel kapcsolatban a British Museum illetékesei mindeddig azzal érveltek, hogy Görögország nem rendelkezik méltó kiállítóhellyel, ahol a nagyközönség elé tárhatná az antik műkincseket. Antonisz Szamarasz kulturális miniszter szerint az új létesítmény a múltja előtt tisztelgő modern Görögország jelképe.

Naponta tízezer látogatót fogadhat majd a 23 ezer négyzetméter alapterületű (ebből a kiállítási terület 14 ezer négyzetméter) múzeum, amelynek építését tiltakozások és bürokratikus ügyintézés miatt évtizedekig halogatták. A tervek Bernard Tschumi svájci sztárépítész nevéhez fűződnek, aki sikeresen kihasználta a természetes fény adta lehetőségeket, s igyekezett "beépíteni" az épületbe a görög főváros csodálatos panorámáját: szinte minden teremből gyönyörködhetnek a látogatók az athéni nevezetességek látványában. Az épületnek három fő- és két közbülső szintje van. Üvegfelülete 1200 négyzetméter.

A múzeum, amely arra hívatott, hogy emlékeztesse a látogatókat az Akropoliszra, legfelső szintjén annak legfőbb templomát, a Parthenont kelti életre. Itt sorakoznak fel a Parthenon 2500 éves szobrai, s fel vannak tüntetve a hiányzó műalkotások, összesen mintegy 4000 műtárgy. A Londonban lévő márványok helyét istenek, hősök és állatok gipszöntvényei töltik ki. Némely alkotás azonban mindörökre elveszett, háborúk és természeti csapások áldozatává vált.

A felsőbb szintekre széles lépcsősor vezet, amely a látogatót a Propülaiára, az athéni Akropolisz Mnésziklész által tervezett kapuépületére emlékezteti. A múzeum bemutatja az Akropolisz összes korszakát, beleértve a preklasszikus kor művészetét. Az épület érdekességei közé tartozik a földszinti üvegpadló, amelyen keresztül a látogatók figyelemmel kísérhetik a lent folyó régészeti feltárásokat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Közel-Kelet

• Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság
• Európaiként az elsők között tette meg a mekkai zarándoklatot Germanus Gyula
• Csak vesztesei voltak a nyolc éven keresztül tomboló iraki-iráni háborúnak 
• Csak néhány száz keresztény élte túl Jeruzsálem muszlim visszahódítását
• Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
• Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
• Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
• Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét
• Kémkedés vádjával börtönözték be a fiatal Germanus Gyulát