Emlékművet állítanak a Kurszk tengerészeinek

Az 1995 januárjában hadrendbe állított Kurszk 2000 augusztusában süllyedt el a Barents-tengeren egy hadgyakorlat közben. 100-150 méteres mélységben a 13 900 tonnás, 154 méter hosszú orosz atommeghajtású tengeralattjáró hajótestében robbanás következett be. A mélyben rekedt a teljes, 118 fős legénység, s mindannyian életüket vesztették.

A hivatalos magyarázat szerint a tragédiát az okozta, hogy az orr-részben felrobbant az egyik, valószínűleg rosszul rögzített torpedó. A vizsgálatok kizárták, hogy a Kurszk egy amerikai vagy brit tengeralattjáróval, esetleg a közelben tartózkodó Nagy Péter orosz anyahajóval ütközött össze. A vizsgálat során súlyos mulasztásokra is fény derült: nem működött például a Kurszk vészjelző bójája, amely azonnal ismertté tette volna a katasztrófa helyszínét.

A tragédia rávilágított arra is, hogy Oroszországban bizonyos információkat továbbra is visszatartanak: a közvélemény csak 36 órával később értesült a hajó pusztulásáról. A roncsokat közel százmillió dolláros költséggel, 2001. október 10-én emelték ki a Barents-tengerből. Bár a hivatalos indoklások erről nem szóltak, egyértelműen a Kurszk tragédiájával összefüggésben menesztették az északi flotta gyakorlatilag teljes csúcsvezetését és a haditengerészet több magas rangú főtisztjét is.

A hajótestet 2001-ben emelték ki, s a dokkban nyomban elkezdték szétszedni. A tornyot már akkor emlékműnek szánták, de az ötlet feledésbe merült. Nemrégiben azonban újságírók megtudták, hogy a 154 méter hosszú, 18 méter széles, 9 méter magas és 14 ezer tonna vízkiszorítású tengeralattjáró tornya a murmanszki ipari övezet egy hulladéktelepén rozsdásodik. A közfelháborodás nyomán az emlékmű ügye kimozdult a holtpontról.

Az emlékművet végül az egykor tengeralattjárókon szolgált veterán tengerészek építették fel, noha máig nem gyűlt össze a szükséges összeg. A tornyot megtisztították a rozsdától, kikalapálták a
szerencsétlenség okozta horpadásokat, újra bevonták a tengeralattjáró felületét borító gumiréteggel és újra elhelyezték rajta a címert. A továbbiakban a veteránok a talapzatot szeretnék márvánnyal borítani, s az emlékműhöz áramot vezetni, hogy a torony fényei kigyulladhassanak.

Az emlékmű hivatalos felavatását július 26-ra, az Orosz Haditengerészeti Flotta napjára tervezik. Jurij Bojarkint, a tengeralattjárókon szolgált veteránok murmanszki egyesületének elnökét idézve a Komszomolszkaja Pravda című orosz lap kedden azt írta, hogy békeidőben összesen 2000 orosz és szovjet haditengerész vesztette életét: rájuk emlékeztet mostantól a tragikus sorsú Kurszk tornya, amely egy templom mellett áll, s a tengerre néz.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején