Mégsem invázióval érkeztek a hükszoszok Egyiptomba
2009. május 26. 08:42 MTI
Az Egyiptomban valaha talált legrégebbi ékírásos dokumentumra bukkant Manfred Bietak régész, a Bécsi Egyetem Egyiptológiai Intézetének elöljárója, a kairói Osztrák Régészeti Intézet alapítója.
Korábban
A Bécsi Egyetem hétfői közleménye szerint a lelet által a hükszoszok 3500 évvel ezelőtti uralkodásának újabb részleteire derült fény: az uralkodók széleskörű diplomáciai kapcsolataira szolgál bizonyítékul.
A sémi eredetű hükszoszok i.e. 1640 és 1530 között északról származó idegen uralkodóként irányították a nílusi területeket. Korábban vad lovas hordaként tartották őket számon, Bietak azonban lépésről lépésre, ásatásról ásatásra helyezte a népcsoport történetét a megfelelő megvilágításba.
Már 1966-ban megtalálta a dinasztia fővárosát, Avariszt a mai Tell-ed-Dabaá városánál lévő dombon a Nílus keleti deltájánál. Az egyiptológus csoportjával 2005-ben kezdte meg egy a hükszoszi időkből származó palota feltárását.
Bietak meg van győződve arról, hogy a hükszoszok nem váratlanul támadták meg Egyiptomot. Feltételezése szerint a fáraók intézkedésére érkeztek a területre kézművesként, katonaként és tengerészként. Majd kihasználva az egyiptomi uralkodók egy gyenge periódusát, magukhoz ragadták a hatalmat.
Az idei vizsgálatok során a mintegy tízezer négyzetméteres palotaépítmény meglehetősen nagy területét tárták fel. A kutatók megdöbbenésére azonban a palota nem az egyiptomi építmények terveinek felel meg, hanem építészetileg a szíriai (a hükszoszok őshazája) királyi paloták jellemzőit viseli magán.
A palota feltárásakor érdekes leleteket találtak a régészek. A palota egyik kútjában egy babiloni ékírásos tábla töredékére bukkantak, amely az óbabiloni birodalom (i.e. 1600 és 1550 között) utolsó évtizedéből származik. Bietak szerint ez az eddig előkerült legrégebbi egyiptomi ékírásos dokumentum, amely a hükszoszok dinasztiájának nem várt mértékben széleskörű diplomáciai kapcsolatait bizonyítja. További meglepetésül szolgált a palotában eltemetett kanca maradványainak feltárása: a ló valószínűleg Hian (Chayan) uralkodó kedvenc állata volt. Ez a legrégebbi valaha feltárt lósír Egyiptomban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
- Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Létezett-e a középkorban „turkáló”?
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Minden korosztálynak adott valami újat Lázár Ervin egyedi stílusa 20:20
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek 18:05
- Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin 16:05
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról 15:05
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz 09:50
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor 09:05
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap