A francia főváros középkori védvonalai

Az archeológusok egy épületek közé zárt építkezési telek megelőző feltárásakor találták meg a V-alakú, mintegy 20 méter hosszú és 12 méter széles, 3 méter mély árkot, amelyhez egy töltés, feltehetően egy faépület alapja csatlakozott. 1995-ben a közelben már feltártak egy hasonló típusú építményt - közölte Xavier Peixoto régész, a munka irányítója. A maradványok korát a helyszínen talált cseréptöredékekből állapították meg.

Párizsnak három erődrendszere is épült az idők során. Az első még a 4. században, az ókor végén, a mai Ile de la Cité-n. A második a 10-11. században védte a települést, majd 1200 táján, II. Fülöp (Fülöp Ágost) uralma idején a Szajna két partján emelték a harmadikat. A 885-886-os normann megszállás után különösen szükség volt az erődítésre, mivel a folyó jobb partja fontos gazdasági központtá vált, és megjelentek a városiasodásra utaló jelek. A védelmi rendszer a pusztulása után egészen a 17. századik feledésbe merült, ekkor a történeti munkák foglalkozni kezdtek a sánccal, topográfiai szempontból számos lehetőség jött szóba. Jelenleg a kutatás abban állapodott meg, hogy az árok magában foglalta a Saint-Gervais templomtól keletre, a Saint-Merri templomtól, és a napjainkra már elenyészett Sainte-Opportune templomtól északra fekvő területet, követve Ferronnerie utca nyomvonalát, és végül Saint-Germain-l'Auxerrois templom védelmét is ellátta. Igaz, hogy ez utóbbi szakasz nyomvonalával kapcsolatban többen a kétségüket fogalmazták meg: véleményük szerint a védelmi rendszer sokkal kisebb, a Châtelet-ig tartó területet fogott közre. A most talált maradványok éppen a kelet felé történő kiterjedést bizonyítják.

Az építés pontos ideje és politikai okainak meghatározása még várat magára. Egyes hipotézisek ugyan még amellett kardoskodtak, hogy a védelmi rendszer túlélhette a vikingek támadását, azonban ez az álláspont manapság nem tartható. Az 1995-ben megtalált régészeti emlékek még a 10-11. századra datálták a munkálatokat, de a mostani leletek némileg pontosították a kronológiát. Feltehetően Párizs hercege, Eudes rendelte el a munkálatokat. Őt 888-ban királlyá választották és 893-ig uralkodott. Lehetett azonban a testvére, Robert király is, (922-923), vagy éppen Capet Hugo, a 10. század legutolsó éveiben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek