Megosztja a berlinieket a fal emléke
2009. március 12. 12:02 Spiegel Online
Idén ünneplik a berlini fal elbontásának 20. évfordulóját, ám az egykor keletet és nyugatot elválasztó kommunista védvonal omladozó maradványai még mindig vita tárgyát képezik a városban élők között. A fal darabjait sokan a turizmus miatt szívesen tűrnék a városban, mások azonban véglegesen megszabadulnának még a maradéktól is.
Korábban
Mára szinte teljesen eltűnt az egykor rettegett határvonal a város szívéből: egy szürke emlékművön kívül nem sok helyen látni a fal maradványait. A turisták a legtöbbször zavartan keresgélik, hogy hol is állhatott a furcsa építmény, és ezt a jelenséget vették tűz alá a német lapok is: a Die Tageszeitung mellett a Süddeutsche Zeitung is amellett érvelt, hogy a fal tökéletes eltüntetésével a német főváros egy nemzetközi fontossággal bíró emlékhelyet, és nem utolsósorban egy turisztikailag jelentős vonzóerővel bíró emlékművet tüntetett el. A kérdés rendezését nem segíti a Kohlhoff&Kolhoff építőiroda 1998-ban átadott, szimbolikus emlékműve sem, amely mára igencsak megkopott, és egyáltalán nem szimbolizálja a korábban tükrözött végtelenséget.
A Berlini Fal Alapítvány azonban cáfolja mindezen vádakat, és szerintük hamarosan ezek a viták is a múlt részeivé válhatnak majd. November 9-én, az egykori építmény elbontásának 20. évfordulóján ugyanis egy új látogatóközpontot nyitnak majd, amit 2011-re az emlékmű, és környéke felújítása követhet majd. A helyszínen onnantól egy, a legmodernebb virtuális világgal, és animációkkal színesített interaktív kommunizmus várja majd a látogatókat. A turistáknak azonban addig sem kell csüggedni, hiszen idén félszáz program, így filmvetítések, felolvasások, koncertek és művészeti bemutatók várják az érdeklődőket.
A kérdés - emlékeztetnek az Alapítvány vezetői - kezdettől érzékeny pontnak számít. 1989. november 9-én Günter Schabowski, a keletnémet Politbüro tagja egy sajtótájékoztatón, meglepetésszerűen jelentette be a határok megnyitását. A helyiek ekkor a falhoz özönlöttek, és kalapácsokkal, vésőkkel, sőt egyesek szabad kézzel estek a gyűlölt jelképnek. A harag múltával később csak az érzékenység maradt: így nemrég egy olyan tervezetet vetett vissza az Alapítvány, amelynek során kommunista Disneylandet varázsoltak volna a területből, és egy újjáépített falszakaszt a turisták is felkereshettek volna.
Éppen ezért érint sokakat érzékenyen az idei évforduló is. Brian Ladd történész szerint ugyanis míg mindenki örült a fal lebontásának, az előtte keletkezett sebek mára sem gyógyultak be, és sokan még ma sem tudják, hogy mennyire lehet ünnepelni ezt a napot, amely az 1945. május 8-i győzelem napjához hasonlóan megosztó maradt a németek számára.
A keletnémet örökség azonban igencsak vonzó a turisták számára, így a fal megmaradt darabjai mellett Checkpoint Charlie, vagy épp a Brandenburgi kapu egykori átkelő pontjain eredeti jelmezekbe öltözött német diákok fotózkodnak pénzért a látogatókkal, vagy készítenek számukra kommunista útleveleket. A város közepén álló Westin Grand szálló pedig az egykori fal egyik darabjának megvásárlásával vált az NDK-turizmus központi állomásává: ott ugyanis bárki sisakot és kalapácsot bérelhet, majd kedvére bonthatja a betont, és magával viheti annak töredékeit.
A berliniek többsége azonban a még meglévő daraboktól is szabadulna, és az emlékhelyeken túl végleg elfelednék a 20. századi múlt leggyűlöltebb építményét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Órákon keresztül „hallgatta ki” egy lázadó fejét Haiti diktátora 09:50
- Máig nem tudni, pontosan miért lázadt fel a Bounty legénysége 09:05
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét tegnap
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek tegnap
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 2024.04.26.
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 2024.04.26.