2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Kihajózott az óegyiptomi bárka

2009. március 9. 09:22 MTI

Húsz méter hosszú és 15 tonna rakományt képes szállítani egy 3800 éves óegyiptomi bárka pontos másolata, amelyen az ősi Punt földjére hajózott egy modernkori expedíció. Az ókori egyiptomiakat leginkább a piramisokért csodálja az utókor, ám Cheryl Ward amerikai tengeri régész azt kívánta bebizonyítani, hogy kiváló hajósok is voltak.

Közismert volt ugyan, hogy az egyiptomia jártak Punt földjén. Ám mindig is vita tárgya volt a kutatók között, hogy hol is lehetett ez a mesés gazdagságú ország, s az, hogy vajon szárazföldön, vagy tengeren keresztül érték-e el az egyiptomiak.

A projekt egy 2006-os felfedezésen alapult, amikor az egyiptomi sivatag szélén mesterséges barlangokban felfedezték a legrégebbi ismert tengeri hajókat. Ezekben a barlangokban az egyiptomiak összeszerelték és szétszedték a cédrusfából épített bárkáikat. Itt tárolták a bárkák faanyagát, ahogy a kőhorgonyokat, valamint a köteleket egészen a következő expedícióig. Ám végül valamelyik expedíció elmaradt, a politikai instabilitás, lázadások a Középbirodalom (i.e. 2040-1640.) korában végett vetettek ugyanis a tengeri kalandozásoknak, s a barlangokról megfeledkeztek.

Cheryl Ward megállapítása szerint a cédrusdeszkák közel 4000 évesek lehettek. Arra alapozva, hogy a hajóféreg (Teredo navalis) milyen mélyen fúrta be magát a fába, a kutató azt feltételezte, hogy ezek a bárkák akár féléves hajóutakra is vállalkoztak a Vörös-tengeren, hogy elérjék Punt országát.

Hosszú volt a felkészülés, az egyiptomi hajóépítő műhely kiválasztása, ahol a bárkát megépítették, a megfelelő fa, s egyéb anyagok kiválasztása. Mint kiderült, az amerikai Douglas-fenyő hasonlít a szilárdság és egyéb tulajdonságok tekintetében leginkább a cédrusra, amelyet az óegyiptomi hajóácsok használtak. 2008 októberére elkészült a több mint 20 méter hosszú, s csaknem 5 méter széles bárka, amelyet ugyanazzal a technikával építettek meg, mint az ókori egyiptomiak, vagyis egyetlen szög felhasználása nélkül. A bárkát először a Níluson próbáltak ki, mielőtt december végén kihajóztak volna a tengerre. A Vörös-tengerig egyébként teherautón szállították a bárka részeit, s a vízrebocsátás előtt szerelték össze.

A 24 tagú nemzetközi legénység a kalózoktól tartva nem hagyta el Egyiptom felségvizeit, ám az egyhetes hajóút során csodálattal adóztak az ókori hajóépítők mesterségbeli tudásának. "Ezt a hajóépítési technológiát több mint 3500 éve nem használták, ám ma ugyanolyan hatékony, mint volt évezredekkel ezelőtt" - hangsúlyozta Cheryl Ward.

Punt az ókori egyiptomi feljegyzésekből ismert távoli vidék, ahová Hatsepszut fáraónő uralkodásának 8. évében kereskedelmi expedíciót indítottak. Punt a Vörös-tenger partján helyezkedett el, feltehetőleg a mai Szomália, Dzsibuti vagy Eritrea területén. Az egyiptomiak ta-netjernek, azaz az isten országának is hívták, ahonnan mirhát és tömjént hoztak. Ezekre a vallási szertartásokhoz volt szükség, de a gyógyításban is alkalmazták. Hoztak aranyat, ezüstöt, fahéjat, gyantát, egzotikus állatokat, állatbőröket és gyökerestől kiásott élő mirhafákat is.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár