Elfajzott művészet Rostockban
2009. március 5. 15:52 MTI
A nácik által "elfajzottnak" nevezett művészetet bemutató kiállítás nyílt szerdán a rostocki kultúrtörténeti múzeumban; a május végéig látható tárlat több mint 30 olyan Németországban élt művész - köztük a magyar Reiner Imre - festményeit, grafikáit vonultatja fel, akiknek munkáit a nemzetiszocialisták az "árja" kultúra jegyében "elfajzott" alkotásoknak tartották.
Korábban
A múzeum igazgatója szerint egyedülálló kiállításról van szó, amely a legnagyobb ilyen jellegű gyűjtemény Németországban. A nácik a harmincas, illetve a negyvenes években "elfajzottnak" bélyegezték meg azokat a művészeti alkotásokat, amelyek esztétikájukat tekintve nem illettek a nemzetiszocialisták által propagált "emberképbe".
A náci időkben mindenekelőtt a súlyos betegségekben szenvedő, illetve nyomorék embereket bélyegezték "elfajzottaknak", később azonban mindezt kivetítették a kultúrára is, ezzel minősítve az általuk "dekadensnek" tartott művészet kisebbrendűségét. Elsősorban a német expresszionizmus képviselőit illették ezzel a jelzővel, akiknek absztrakt ábrázolásai gyökeresen ellentétesek voltak az "erős" ember náci ideáljával.
A fasiszta kulturális "rendészet" célkeresztjében volt egyebek között a német expresszionizmus kezdetét jelentő, Die Brücke nevű drezdai művészeti közösség, olyan kiemelkedő művészekkel, mint Ernst Ludwig Kirchner, Erich Heckle, Max Pechstein és Emil Nolde. Ugyancsak "fő ellenségnek" számított a weimari köztársaság idejében létrejött Bauhaus-iskola, amelynek képviselői, illetve alkotásaik szintén a nácik dühét váltották ki, képeiket pedig "zsidónak" és "bolsevistának" bélyegezték.
Az "elfajzottnak" nevezett kulturális alkotásokat a nácik előbb a múzeumokban igyekeztek elcsúfítani, majd később szétzúzni vagy pedig pótlólagos devizabevételek fejében külföldön értékesíteni. Magukra a művészekre pedig megtorlás, egyebek között alkotási vagy kiállítási tilalom, többükre pedig börtön vagy koncentrációs tábor várt.
Az erdélyi Temes megyében 1900-ban született festő, fametsző és betűtervező Reiner Imre Frankfurtban tanult, majd a stuttgarti Állami Akadémián a neves német könyvművész, Ernst Schneidler tanítványa lett. Első kiállítása 22 éves korában volt. 1923 és 1925 között az Egyesült Államokban élt, majd visszatért Stuttgartba, ahol több jelentős illusztrációja jelent meg és számos kiállítása volt. 1987-ben Svájcban hunyt el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Egyiptom
- Néhány állatfajt a kihalás fenyegetett a tömeges mumifikálás miatt az ókori Egyiptomban
- A Nílus egy mára eltűnt mellékága mentén épülhettek a piramisok
- Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
- Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- A Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült az arab államok egyesítésére törekvő Nászer elnök
- Előnyei mellett súlyos károkat is okozott a hatalmas Asszuáni-gát
- Fáraók neve vezette sikerre a hieroglifák megfejtőjét, Jean-François Champolliont
- Túlvilági tippekkel és trükkökkel látta el olvasóit az egyiptomi Halottak Könyve
- 11:20
- Kedvelte Robert Kennedy-t, de az Izraelnek ígért vadászgépek miatt mégis lelőtte 09:50
- 09:05
- Felejthetetlenné vált Einstein szemináriuma a holográfia feltalálójának 09:05
- Hét legendás magyar sors Trianon után tegnap
- Fordulópontot jelentett a midwayi csata a csendes-óceáni hadszíntéren tegnap
- Bethlen ügyes külpolitikája is fontos volt a soproni népszavazás megvalósításához tegnap
- Interaktív programokkal várja vendégeit a BFZ az Aquincumi Múzeumban tegnap