Nem elég a holokauszttagadó püspök bocsánatkérése

2009. március 1. 13:13 MTI

Nem elégszik meg a Vatikán a holokauszttagadó brit katolikus püspök bocsánatkérésével, és állításainak teljes és nyilvános visszavonását követeli Richard Williamsontól.

Korábban

A Szentszék egy nappal azt követően adott ki nyilatkozatot, hogy Williamson bocsánatot kért mindazoktól, akiket megsértett a kijelentésével. Federico Lombardi vatikáni szóvivő kijelentette: a bocsánatkérés nem teljesíti azt a követelést, amelyet a Vatikán államtitkársága február 4-én közzétett nyilatkozatában fogalmazott meg, nevezetesen hogy a püspök "teljesen egyértelműen és nyilvánosan vonja vissza" a zsidó holokausztra vonatkozó álláspontját.

Csütörtökön közzétett bocsánatkérő levélben Williamson sajnálkozását fejezte ki azon "fájdalom" miatt, amelyet "mindenekelőtt az egyháznak, ám emellett a III. Birodalom idején igazságtalanságot elszenvedő áldozatok rokonainak, illetve a túlélőknek" okozott.

Charlotte Knobloch, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának (ZJD) elnöke felháborodásának adott hangot a levéllel kapcsolatban. "Azzal, hogy Williamson továbbra sem vonta vissza rosszindulatú hazugságait, ismét kifejezésre juttatta, hogy meggyőződéses antiszemita és javíthatatlan holokauszttagadó, aki kétségbe vonja a zsidók milliói ellen elkövetett népirtást" - állt a szervezet pénteki közleményében. Knobloch már nem egyszerűen a szóban forgó nézetek visszavonásának követelését várja a Vatikántól, hanem egyértelmű elhatárolódást a Szent X. Pius Testvériségtől.

A püspök nagy botrányt keltett a svéd televíziónak adott interjújával, amelyben tagadta a gázkamrák létét a náci haláltáborokban, s igyekezett kicsinyíteni a holokauszt mértékét. Az interjút éppen akkor tették közzé, amikor XVI. Benedek pápa feloldotta a Szent X. Pius Testvériség néhány püspökének, köztük Williamsonnak a kiközösítését a római katolikus egyházból. A püspököket azért közösítették ki 1988-ban, mert nem ismerték el a II. Vatikáni Zsinat valamennyi határozatát.

Jacques Barrot, az Európai Unió igazságügyi és biztonsági kérdésekben illetékes biztosa kijelentette pénteken Brüsszelben, hogy Williamsonnak büntetőjogi következményekkel is számolnia kell. Felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós tagállamok többségében a holokauszt tagadása törvénybe ütközik. Barrot mindazonáltal túl korainak tartotta annak lehetőségét, hogy az ügyben alkalmazzák az unió novemberben elfogadott, a holokauszttagadás büntetendővé tételét is magában foglaló kerethatározatot, hiszen azt még több tagállamban - köztük Nagy-Britanniában sem - ültették át a nemzeti jogrendbe.

Brigitte Zypries német igazságügyi miniszter elképzelhetőnek tartja, hogy európai elfogatóparancsot adjanak ki Williamson ellen a holokauszttagadó kijelentései miatt Németországban folyó vizsgálat keretében. A miniszter azonban elismerte, hogy jelen pillanatban még bizonytalan az európai elfogatóparancs sikere, mert egyelőre nem lehet megítélni, hogy a brit hatóságok élnének-e a püspök esetleges kiadatását megakadályozó kifogásokkal.

David Irving brit holokauszttagadó író közölte, hogy szállást ajánlott Nagy-Britanniában Williamson püspöknek, aki szerdán tért vissza hazájába Argentínából. Mint a német hírügynökségnek Londonban elmondta a püspök egyelőre nem élt az ajánlattal. A magát történésznek kiadó Irvinget 2006 februárjában a holokauszt tagadása miatt háromévi szabadságvesztésre ítélték Ausztriában, de később próbaidőre felfüggesztették büntetésének végrehajtását. Kitiltották őt Ausztriából, és nem kívánatos személynek számít Kanadában, Olaszországban, valamint Németországban is. Jelenleg a London melletti Windsorban lakik.