Reneszánsz pénzreform Szentendrén
2009. február 13. 13:53
Egy ország pénzügyi helyzete kényes egyensúlyozás eredménye, és így volt ez az elmúlt évszázadokban is. Királyaink kisebb-nagyobb mértékben gyakran változtattak elődeik gazdaságpolitikáján, ám ezeket nem volt mindig könnyű elfogadni - derül ki a szentendrei Czóbel Múzeum időszakos kiállításából.
Korábban
A kibocsátott pénzek tükrözték a gazdaság helyzetét. Míg a külföldön is népszerű jó magyar aranyforint megtartotta minőségét, addig az ezüstpénzek újra és újra áldozatul estek a pénzrontásnak. Évente kötelező volt beszolgáltatni őket, és nehezebb időkben a cserébe adott új fizetőeszköz már kevesebb nemesfémet tartalmazhatott, mégis ugyanolyan értékben kellett elfogadni. Az értékálló pénz megteremtése folyamatos kihívás elé állította a késő középkori Magyarország gazdasági szakembereit is.
Mátyás (1458-1490) trónra lépése után néhány évig elődei gyakorlatát folytatta a pénzkibocsátásban. Átfogó gazdasági reformjának életbe lépését az 1467-es esztendőhöz köthetjük, ekkor többek között átszervezték a pénzügyigazgatást és a királyi jövedelmeket is központi kezelésbe vonták. Bevezette az új, állandó értékű ezüstpénzeket, és megszüntette az évenkénti kötelező pénzbeváltást. Az árfolyam 1 aranyforint = 100 denár lett. (Pénzverésünk kezdetei, Szent István kora óta a denár volt az ezüstpénzek forgalmában a vezető címlet) Felújította továbbá a Károly Róbert idején indult, de Nagy Lajos óta szünetelő garasverést. E nagyobb címletű ezüstpénzt a gazdaság fejlődése igényelte.
A ma nyíló kiállítás a pénztörténet, a numizmatika felől mutatja be a Hunyadi Mátyástól I. Ferdinándig terjedő korszakot. A színes tablók és a tárlókban elhelyezett arany- és ezüstpénzek képet adnak a reneszánsz kori magyar pénzverésről, tájékoztatnak a kor gazdasági változásairól. Megfigyelhetjük, hogy Mátyás 1467-es reformja után megjelenik pénzeinken Magyarország védasszonya, Szűz Mária ábrázolása, de a Hunyadiak címerállata, a holló is sokukon szerepel. Szent László alakja például a magyar aranypénzek meghatározó képi eleme volt évszázadokon keresztül, míg a Madonna csaknem fél évezreden át szerepelt a magyar pénzek éremképében.
Hely: Szentendre, Templom tér 1.
Időpont: 2009. február 13-tól április 12-ig
Nyitva: szerdától vasárnapig 10-18 óráig
Belépődíj: 600 Ft / fő, Kedvezményes (diák, nyugdíjas) jegy: 300 Ft
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
- 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
- Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
- A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
- Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
- Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
- Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
- Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában 11:20
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot 09:50
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric 09:05
- tegnap
- Közel húsz évig tartó száműzetése volt Victor Hugo legtermékenyebb időszaka tegnap
- Rejtély, hogy kik lakták több évszázadon át Petra sziklába vájt városát tegnap
- Honvédemlékművet avattak a Fiumei úti sírkertben tegnap
- A Nílus egy mára eltűnt mellékága mentén épülhettek a piramisok tegnap