Hatalmas napórának épülhetett a római Pantheon
2009. február 3. 09:47 New Scientist
Lehetséges, hogy a római Pantheon kétezer éven át őrizte eredeti titkát: egy ókori időszámítással foglalkozó szakértő szerint az épület egy hatalmas napórának készülhetett, amely az istenek és császárok közti szoros kapcsolatot szimbolizálta.
Korábban
A Pantheon homlokzatán ma is olvasható felirat szerint Agrippa, Augustus császár veje építtette időszámítás előtt 27-ben. Az épület azonban csak Hadrianus császár uralkodása alatt, időszámításunk után 128 körül készült el teljes pompájában, az Agrippa-féle épületnek feltehetően csak jelentéktelen részeit használták fel benne. Az épület két részből áll: a nyolcoszlopos előépítmény, a porticus mögött 30 méter átmérőjű, kupolával fedett, hatalmas rotunda alkotja az épület magját. A rotunda belső terét félkör- és szögletes alaprajzú térbővületek gazdagítják: a hét fülke a hét bolygót jelképezi. A tér megvilágítását 8,9 méter átmérőjű oculus biztosítja: a felülről bezúduló fényköteg tovább növeli a tér drámai hatását.
Amikor 2005-ben az új-zélandi Otago Egyetem kutatója, Robert Hannah legújabb könyve kapcsán (Time in Antiquity) felkereste az épületet, arra a következtetésre jutott, hogy a Pantheon jóval több egy egyszerű templomnál. A téli hónapokban az oculuson keresztül bejutó délutáni napsugarak a kupolát világítják be, míg nyáron, amikor magasabban áll a Nap, sugarai a falakat és a padlózatot pásztázzák. Márciusban és szeptemberben, a tavaszi és őszi napéjegyenlőség idején viszont a napsugarak a kupola és a falak közötti résen, a Pantheon nagy északi bejárata fölött beépített rácsozaton keresztül jutnak ki a rotundából az előépítménybe. E két napon, ha a bejárat zárva van, csupán így jut természetes fényhez a porticus.
Hannah szerint ezek nem véletlenek: szerinte az épületben alkalmazott megoldások egy az egyben a római időkben használt időmérési eszközökre emlékeztetnek, csak jelen esetben mindegyiket jóval grandiózusabban valósították meg. Míg az épület kívülről szinte teljesen laposnak és egyszerűnek tűnik, a tervezés során annak belseje tökéletesen követi egy ókori napóra sajátosságait.
Az épület tetőzete egyébként az égboltot, az istenek lakhelyét szimbolizálja. A korabeli hitvilág szerint a napéjegyenlőségek idején az ég a legtökéletesebb formáját mutatta, és Hannah szerint az év ezen különleges szakaszainak megjelölésével a Pantheon célja a császárok hatalmának szimbolizálása volt, akik az épülettel az istenek szférájához is közelebb kerültek.
Más szakértők szerint bár az istenek és császárok közti kapcsolat egyértelműnek látszik, és a tervezés részletei is ezeket látszanak alátámasztani, a teóriát egyelőre nem lehet igazolni. Hannah azonban vitatja a szkeptikus hangokat: szerinte ugyanis az ókori időmérőkhöz nem mellékeltek fogódzókat. A hasonló részletek annyira egyértelműek voltak a kor emberének, hogy nem volt szükség egyéb magyarázatra.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Ókor
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Alkoholmérgezés, trágya és akit a nők szó szerint széttéptek: letaglózó halálesetek az ókorból
- Nagy Sándor hadjárata nyitotta meg az utat a hellenizmusnak Indiában
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban
- Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
- Hét híres dadogó, akik befolyásolták a történelem menetét
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap