A legbátrabb várost ünnepelték

Az 1919. január 29-i helytállásért az Országgyűlés 2005-ben a Civitas Fortissima, azaz a legbátrabb város címet adományozta a Nógrád megyei városnak. A csütörtöki ünnepségen Medvácz Lajos (Fidesz) polgármester idézte fel a 90 évvel ezelőtti eseményeket, amikor az első világháború után újra fegyverek ropogtak a város utcáin.

Elmondta: január 15-én csehszlovák katonák több ponton átlépték az Ipoly folyót, elfoglalták a vasútvonalat, és egy 40 fős különítmény bevonult Balassagyarmatra. Céljuk a vasúthálózat, a Salgótarján környéki szénmedencék elfoglalása, és az 1918-as belgrádi szerződésben megállapított demarkációs vonal még délebbre tolása volt. Noha voltak, akik átengedték volna a várost a csehszlovákoknak, vasutasok, tisztségviselők és rendőrök esküt tettek az ellenállás megszervezésére, majd velük együtt polgárok és diákok harcoltak a városért. A városvédő harcban tíz ember halt meg.

1919. január 29-én, két heti megszállás után, Balassagyarmat felszabadult. A csehszlovák katonák kiszorítása segített abban, hogy a trianoni béketárgyalás eredményeként Balassagyarmat Magyarország része maradt. A polgármester úgy fogalmazott: "Az érdem mindenkié, aki nem vált megalkuvóvá."

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke levélben köszöntötte a balassagyarmatiakat, akik 90 éve hűségesen őrzik a Civitas Fortissima hagyományát. Emlékeztetett rá, Urbán Árpád (MSZP), a város tragikus balesetben meghalt országgyűlési képviselője törekvéseinek eredménye lett, hogy a jeles napot emléktörvénybe foglalta az Országgyűlés. Sólyom László köztársasági elnök ünnepi gondolatait Palásti Ferenc tábornok, az elnöki hivatal főosztályvezetője tolmácsolta. Mint mondta, a város lakói büszkék lehetnek elődeik helytállására, és azokra az önkéntesekre is, akik nem engedik elfeledni a hagyományokat. Nincs veszett ügy, ha összefognak, ezt üzenik elődeink - tette hozzá.

Az évfordulón Civitas Fortissima elnevezést kapott a város főtere, az ellenállásban kimagasló érdemeket szerzett Huszár Aladárról pedig utcát neveztek el. Balassagyarmaton tartották csütörtökön a Legbátrabb város című film országos premierjét. Matúz Gábor balassagyarmati származású rendező-producer filmje február 12-ig lesz műsoron a városi Madách moziban. A játékfilmes elemeket is tartalmazó dokumentumfilm az országos és világpolitikai eseményekbe ágyazva mutatja be a Balassagyarmaton történteket, a megszállás két hetét és a városvédő harcot.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése