Vikingek leszármazottai lakják a mai Izlandot
2009. január 25. 12:46 MTI, Science Daily
Vikingek leszármazottai lakják a mai Izlandot - bizonyosodott be az eddigi legátfogóbb, egyetlen populációra vonatkozó ősi DNS-vizsgálat során. Az izlandi deCODE Genetics biotechnológiai cég tudósai 68 ősi csontvázban vizsgálták az anyai ágon öröklődő, úgynevezett mitokondriális DNS-t. E kutatás révén megismerhető, hogy milyen változások következtek az elmúlt évezred során az izlandi lakosság génállományában.
A genetikai vizsgálat igazolta az óizlandi sagák hitelességét, ugyanis a mai férfilakosság zöme Skandináviából érkezett, a vikingek leszármazottja. Ami a nőket illeti, az eredeti populáció zöme Skócia és Írország tengerparti részeiről származik, vagyis azokról a területekről, amelyek 1100 évvel ezelőtt, Izland benépesülésének idején rendszeres elszenvedői voltak a vikingek támadásainak. A kutatás arra is fényt derített, hogy a jelenkori izlandi lakosság génállománya gyorsan változott az elmúlt évezred során. Ennek következtében az eredeti "ősanyák" kevesebb genetikai hasonlatosságot mutatnak a mai izlandi populációval, viszont több rokon vonást mutatnak a kortárs skót, ír és skandináv lakossággal, ahogy az észak-nyugati és dél-nyugati európaiakkal is.
A jelenség az úgynevezett genetikai sodródással (genetic drift) magyarázható. Bármelyik népességben előfordulnak olyan egyének, akiknek az átlagnál több gyermeke születik, s 35 nemzedék múltán a populációban több leszármazottjuk lesz, mint másoknak. Ennek különös jelentősége van egy kis lélekszámú közösség esetében, ahol az eredeti populációhoz képest a népességen belül csökken a genetikai változatosság. A jelen kutatásban csupán a mitokondriális DNS-t vizsgálták, ám ugyanez a jelenség lehetne megfigyelhető az apáról fiúra "szálló" Y-kromoszóma esetében is.
"Ez a vizsgálat megmutatta, hogyan lehet az ősi DNS segítségével végigkövetni nemcsak egyetlen közösség történetét, hanem arra is alkalmazható, hogy kiderítsük miként rajzottak ki távoli őseink Afrikából, s népesítették be az egész bolygót" - nyilatkozta a kutatással kapcsolatban Kari Stefansson professzor, a deCODE Genetics társalapítója. Mint mondta, ez volt az első eléggé átfogó vizsgálat, amely lehetővé tette statisztikai módszerek alkalmazását az ősi DNS vonatkozásában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap