Fényecho lehetett Tycho Brahe titokzatos szupernovája
2008. december 4. 11:53 MTI
Több mint 400 évvel azt követően, hogy Tycho Brahe dán csillagász egy rejtélyesnek tűnő égi jelenség alapján bizonyítékokat szolgált az akkor kétezer éve elfogadott arisztotelészi világképről alkotott elmélet megdöntésére, a tudósoknak sikerült kideríteniük az akkor tapasztalt fényjelenség eredőjét.
Az már eddig is közismert volt a csillagászok társadalmában, hogy Brahe egy tőlünk tízezer fényévre lévő szupernova felrobbanásából következtetett arra, hogy szemben az addigi kozmológiai felfogással, a Holdon túli világ korántsem változatlan. Arisztotelész tanítása szerint ugyanis nem keletkezhetnek új csillagok a Hold fölötti világban.
A jeles napon, 1572. november 11-én jelent meg az égbolton felrobbant szupernova fénye. Fényessége vetekedett a Földről a legfényesebb csillagnak tűnő Vénusz bolygó tündöklésével. Két héten át még fényes nappal is látható volt az égbolton, míg végül 16 hónappal megjelenése után végleg eltűnt. A dán tudós arra a következtetésre jutott, hogy egy új csillagot fedezett fel a Cassiopeia csillagképben. Akkoriban még nem volt használatos a csillagászati távcső, de Brahe pontos számításokkal igazolta, hogy olyan égi jelenségre - az ő megfogalmazása szerint nova stellára - bukkant, amely a Holdon túl van, vagyis születhetnek csillagok ebben a szférában is.
A Brahe-szupernovát, pontosabban annak maradványait a Föld körül pályán keringő Hubble űrtávcső segítségével 2004-ben sikerült megtalálni. Azért a maradványait, mert a szupernova robbanásából keletkezett fény már jó ideje elszáguldott a Föld mellett, de a kozmikus felhők azóta is visszatükrözik egy részét, vagyis egyfajta "fényecho" jelenségről van szó. Német, japán és holland csillagászok ezeknek a visszaverődött fényfoszlányoknak az elemzéséből következtettek arra, hogy Brahe "nova stellája" egy szoros kettős rendszer, azaz egy fehér törpe kategóriájába tartozó csillag és kísérőcsillaga termonukleáris robbanásának a végterméke volt.
A felfedezők a Nature című amerikai tudományos szaklap legfrissebb számában számolnak be kutatásaik eredményeiről.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
zsidóság
- Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
- Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában
- Sikeres tudós, de sikertelen politikus volt Teleki Pál
- Összetettebb története van a húsvétnak, mint azt először hinnénk
- Végül Svájcban teljesedett ki a híres sorsanalitikus, Szondi Lipót
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- A nyilasok halálmenetei után a gettó borzalmai vártak a budapesti zsidóságra
- Rejtő Jenő élete éppen olyan kalandos volt, mint utánozhatatlan regényei szereplőié
- A király sem tudta megfékezni a leprások elleni pogromokat Franciaországban
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma 09:51
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára 09:50
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi 08:20
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár tegnap
- Csak az anyasággal válhattak szabad nőkké a szultán ágyasai tegnap
- Magyar protestánsokat is mentett a holland tengernagy, Michiel de Ruyter tegnap
- Nemcsak prédikált, a pestisben szenvedőket is gyógyította Sziénai Szent Katalin tegnap
- A főapátságot felvirágoztató Uros 800 éves pecsétjét is megtekinthetjük tegnap