Szlovákia visszavásárolná a slovacikumokat

A művelődési szaktárca által előterjesztett stratégia szerint a három országos közgyűjtemény erre irányuló figyelme "elsősorban az Osztrák-Magyar Monarchia egykori országainak területére összpontosul" majd, de az európai műtárgypiacot is ugyanúgy szemmel fogják tartani, akár az Interpol illegális műkereskedelmet követő adatbankját. Olyan nagy aukciósházakkal is kapcsolatba lépnek, mint a Sotheby's, a Christie's vagy a Dorotheum. Külön figyelmet szentelnek majd azoknak a legjelentősebb időszakoknak, amikor a legtöbb slovacikum különféle módon, "a megélénkült kereskedelmi hullámok útján, diplomáciai úton vagy a lakosság kitelepítése során került a Szlovák Köztársaság területén kívülre".

Kiemelt figyelmet szentelnek azoknak az időszakoknak, így a 20. századnak, a monarchia szétesését követő időszaknak, amikor nagyon sok érték jutott erre a sorsra. Ezen műtárgyak közül "számos már a Szlovák Köztársaság határain kívül, még az I. világháború előtti, majd a két világháború közötti időszakban, akkor keletkezett, amikor alkotóik a hazájuk elhagyására kényszerültek. További ilyen hullám következett 1945, 1948 és 1968 után. Szerepet játszott ebben az is, hogy a II. világháború derekán az előre haladó frontvonal mögé evakuálták a német lakosságot, valamint az is, hogy a II. világháború után a kisebbségeket a Benes-dekrétumok alapján kitelepítették" - zárja ismertetését a TASR szlovák hírügynökség.

A szlovákiai magyarok II. világháború utáni jogfosztását törvényesítő Benes-dekrétumok alapján nagyon sok szlovákiai magyart csehországi kényszermunkára deportáltak, majd a kényszerű lakosságcsere keretében közel százezer magyart telepítettek át Magyarországra. A teljes jogfosztás értelmében a szülőföldjük és ingatlanjaik elhagyására kényszerülő magyarok sokasága 25-50 kilós batyukkal, a lakosságcsere keretében távozók pedig sebtében összeszedett, szekerekre, teherautókra, vagonokra felpakolt ingóságaikkal mentek el a szülőföldjükről.

A pozsonyi Pravda a "slovacikumokkal" kapcsolatosan épp szerdán közölt egy írást, melynek címe szerint a szlovák kulturális miniszter a külföldön található rokkák visszavásárlására készül. Az írásban véleményt formáló művészettörténész, Alexandra Homolová szerint külföldön csak kivételes esetekben fordulnak elő slovacikumok. "A dokumentumok, műtárgyak többsége a szomszédos Magyarországon végezte, ahonnan azokat nagyon nehéz visszaszerezni". Ugyanitt Elena Machajdíková, a Szlovák Nemzeti Múzeum muzeológusa azt mondja, hogy a trianoni döntés "Szlovákia esetében előnytelen volt", mert Magyarország semmit sem volt köteles visszaszolgáltatni abból a húszezer műtárgyból, amit az 1896-os "millenniumi kiállításra Szlovákia területéről vettek kölcsön".

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai