2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Római lábnyom Bátaszékről

2008. augusztus 28. 17:44

Pénzérmék sokasága, és római kori finomkerámiák mellett számos egyéb érdekesség is előkerült Bátaszék térségében, ahol az M6-os autópálya építéséhez kapcsolódóan egy római kori településkomplexum maradványainak feltárása folyik.

A leletek közül a legkülönlegesebbnek egy eredetileg életnagyságúnál nagyobb bronzszoborhoz tartozó több ujjtöredék és egy római lábnyomot megőrző tégladarab számít. Az ásatást a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) munkatársai végzik Majerik Vera régész vezetésével.

Az már korábban is ismert volt, hogy ezen a területen vezetett keresztül egy fontos római kereskedelmi és hadi út, amelynek egyik mérföldkövét a közeli majorban találták meg. A terület felderítéséhez korábban a szekszárdi Wosinszky Mór Múzeum készíttetett légifelvételeket, amelyeken a szántóföldi növényzet jól láthatóan kirajzolta a felszín alatt még takarásban levő nagyobb objektumokat. A szabályos négyzetek egy-egy római kori épületegyüttes földművének maradványaira utalnak.

"A terepbejárási adatok és a légi felvételek alapján azonosítható lelőhely a Lajvér patak medrének áthelyezése során került a földmunkák sávjába. Az új meder kiásásával az egész lelőhely megsemmisül, így csak az azonnal elkezdődött régészeti feltárás biztosíthatja a leletek, illetve a római kori emlékek értékes történeti információt hordozó adatainak megmentését" - áll a KÖSZ közleményében.

A lábnyom

A feltárás még csak az elején tart, de már eddig is látványos eredmények születtek. Az eddig előkerült több mint ezer kisebb fémlelet, köztük meghatározó mennyiségben pénzérmék és egyéb tárgyak alapján már most megállapítható, hogy az i.sz. 2-3. században igen élénk áruforgalom lehetett a Római Birodalomnak ebben a szegletében is.

Az egyszerű katonai támaszpontokról, de még a kisebb gazdasági és lakóépületekből is szokatlan mennyiségű pénz és terra sigillata - finomkerámia, a római kor porcelánja - bukkant elő. Ennek alapján feltehető, hogy ezen a területen eredetileg esetleg egy fontosabb, megerősített kereskedelmi csomópont, piachely volt. A feltárás során megfigyelhető részletek sokban pontosítják, kiegészítik azt a képet, amely a 2-3. századi Pannonia hétköznapjairól, a kereskedelmi áruforgalomról, a tárgykultúráról eddig ismert volt.

A kutatók arra is rámutattak, hogy a pontosabb következtetésekhez nem elegendő összeszedni a földben található töredékeket, feltárni az épületek romjait, hanem a leletanyag helyzetét, egymáshoz való viszonyát is meg kell figyelni, rögzíteni, dokumentálni, "hogy a következő nemzedékek is olvashassák azt a könyvet, amelyet a Szakszolgálat régészei most nyitnak ki az ő számukra is".

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár