Prágába viszik a Müncheni Egyezmény másolatát

Korábban

Regényeiben állt bosszút a németeken Ian Fleming

A cseh államfő felavatta Benes emlékművét

Oktatási központ lesz a náci főhadiszállásból

Merénylet áldozata lehetett a tündérkirály

A hírhedt dokumentumot, amelynek alapján Csehszlovákia harc nélkül átadta az ország szudétanémetek lakta határvidékeit a náci Németországnak, a kisoldali Kolowrat-palotában fogják tartósan elhelyezni. Ma a palota a cseh szenátushoz tartozik, de a két világháború közti időszakban ez volt a csehszlovák kormány székhelye.

Az I. Csehszlovák Köztársaság sorsát megpecsételő, korabeli négy európai nagyhatalom által létrehozott egyezményt - Adolf Hitler német, Édouard Daladier francia, Neville Chamberlain angol és Benito Mussolini olasz vezetők írták alá - a nagyközönség első ízben október 28-án tekintheti meg a prágai Nemzeti Múzeumban, ahol nagyszabású történeti kiállítás nyílik Csehszlovákia megalakulásának 90. évfordulója alkalmából.

A kiállítás bezárása után a négyoldalas dokumentum visszakerül a szenátusba, ahol a Zöld szalon melletti teremben lesz megtekinthető. Ebben a teremben ülésezett a két háború közötti csehszlovák kormány.

"Nehéz elhinni, de igaz, hogy az egyezmény eredeti német változatának másolata csak most lesz első ízben hozzáférhető a cseh nagyközönség számára" - jelentette ki Premysl Sobotka, a felsőház elnöke, amikor Ales Knizektől, a prágai Hadtörténeti Múzeum igazgatójától átvette a dokumentumot és megmutatta az újságíróknak.

A Cseh Tudományos Akadémia már a kilencvenes években kérte a német hatóságoktól a Müncheni Egyezmény másolatát, de 2006-ban csak egy egyszerű fekete-fehér másolatot kapott. A Hadtörténeti Múzeum hasonló kezdeményezése most sikerrel járt. "A kiállításra szerettük volna megkapni az eredeti német példányt. A németek azonban egyértelműen leszögezték, hogy ilyen fontos dokumentumokat egyszerűen nem adhatnak ki a kezükből" - mondta újságíróknak Ales Knízek.

"Nyilvánvaló, hogy Csehszlovákia történelmének kulcsfontosságú dokumentumáról van szó, de eddig senki sem akarta, hogy a nagy nyilvánosság elé kerüljön" - fejtette ki Boris Uhlír, történész. Úgy véli: alapvetően megváltozott politikai viszonyokra, új, a múlttal személyesen már nem terhelt kutatói gárdára és a lakosság újfajta, az eseményt már lezárt történelmi múltnak tekintő szemléletére volt szükség ahhoz, hogy a dokumentum Prágában kiállítható legyen.

A Müncheni Egyezményt 1938. szeptember 29-én kötötte meg Németország, Olaszország, Nagy-Britannia és Franciaország. Később Emil Hácha, cseh államfővel is elfogadtatták. A megállapodás alapján Csehszlovákiának két héten belül át kellett adnia a náci Németországnak a határ menti szudétanémet vidékeket, mert ellenkező esetben Berlin katonai beavatkozásának tette volna ki magát.

(Múlt-kor/MTI)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”