Megtalálták a Nagy Tavak Szent Grálját

Jim Kennard és Dan Scoville különleges lokátorokkal és hangradarokkal, illetve távirányítású robotokkal találta meg a HMS Ontariót, amely fedélzetén 130 emberrel 1780-ban tűnt el. A kutatók szerint a kiváló állapotban lévő hajó, a legrégibb olyan roncs, amit valaha is találtak a Nagy Tavakban.

Szerintük ritkaság, hogy a hajó ilyen jó állapotban maradt meg, hiszen a viharokban elsüllyedt hajók általában mindig katasztrofális állapotban érnek el a tenger vagy éppen a tavak mélyére. Ezzel szemben a mostani roncson vannak olyan ablakok is, amelyek még csak be sem törtek - mondta el Scoville. A hajó a kutatók szerint azért is maradhatott ilyen csodálatos állapotban, mert abban a mélységben a hideg, és az oxigénmentes környezet tökéletesen konzerválta a maradványokat.

Egy hasonlóan érintetlen állapotban lévő roncs megléte eddig egyszerűen elképzelhetetlennek tűnt, és ez egy régészeti csoda - tette hozzá a magáét az ügyhöz Arthur Britton Smith, aki 1997-ben The Legend of the Lake címmel írt könyvet a témában.

A roncs megtalálói azonban hadisírnak tartják a helyet, így nem tervezik a roncs kiemelését, vagy bármely részletének felszínre hozását. Szerintük a hajó a Brit Admiralitás tulajdonát képezi, így ők döntenek majd annak további sorsáról. Bár a 150 méteres mélységben található hajó csak a legtapasztaltabb búvárok számára lenne elérhető, a kutatók mégsem adták meg a pontos koordinátákat, és csak annyit árultak el, hogy az a tó déli partján található.

Az Ontario 1780. október 31-én süllyedt el, amikor 60 brit katonát, 40, főként kanadai tengerészt és 30 amerikai hadifoglyot szállított. A hadihajót csak öt hónappal korábban bocsátották vízre, és az a New York-i frontra szállított embereket és hadianyagot. Bár a korban ez volt a legnagyobb hadihajó a tavakon, csatában sosem vett részt. Amikor aztán elsüllyedt, a britek minden erejükkel keresték, ám közben - a morális hatástól tartva - mindezt próbálták titokban tartani Washington és amerikai csapatai előtt.

Nem sokkal később több tárgyat is partra mosott a víz, és hamarosan a hajótörött tengerészeket is megtalálták. 1781-ben további hat holttestet találtak, ám a következő két évszázadban semmilyen nyoma nem volt a hajónak. A kutatók évtizedek óta keresik a roncsot, és korábban több hamisnak bizonyuló leletre is ráakadtak.

A mostani akció sikerét a brit- és kanadai levéltárakban folytatott kiterjedt kutatásnak tulajdonítják, illetve a szakemberek lelkesedése sem alulbecsülhető: 520 négyzetkilométer átfésülése után találták meg a hajót, amelyet a levéltárakban talált tervrajzok alapján, az árbocok, a hajóorr és az ágyúsorok alapján sikerült azonosítani. A felfedezést jelenleg egy 80 perces videofelvétel dokumentálja.

A tavak azonban még sok titkot rejtenek: a szakemberek becslése szerint azok mélyén 4700 hajóroncs található, és ebből csak az Ontario 500-at rejthet.