Példát mutatnak a történelmi emlékezésben a magyarok

A konzervatív politikus - akit a szövetség berlini közgyűlésén ismét a BdV elnökévé választottak - beszámolójában utalt arra: Magyarországról példát vehetnek más európai országok is. A valódi megbékélést csakis az ilyen magatartás teszi lehetővé. Steinbach tíz éve áll a II. világháború végén és után elüldözött, illetve kitelepített németek ügyét képviselő, kétmillió tagot számláló szervezet élén.

Steinbach Angela Merkellel

A Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) parlamenti képviselője, egyben a  párt emberi jogi felelőse ismét emlékeztetett arra, hogy a Benes-dekrétumok alapján került sor mintegy hárommillió szudétanémet - továbbá magyarok - jogfosztására és kitelepítésére a II. világháború után az akkori Csehszlovákiából. Erika Steinbach az elmúlt időszakban több alkalommal is kiemelte, hogy csak Magyarország tett lépéseket a kitelepítettek ügyének rendezésére, emlékeztetve egyebek között az 1992-ben, az akkori magyar parlament által elfogadott kárpótlási törvényre.

Szombati közgyűlési beszámolójában üdvözölte, hogy a német kormány - a parlament jóváhagyásával - határozatot hozott a német - és más európai -  elüldözötteknek emléket állító kiállítási és dokumentációs központ berlini felállításáról. Az emlékhely létrehozását már évekkel ezelőtt kezdeményezte a BdV, illetve Erika Steinbach, kezdettől fogva a német fővárost ajánlva helyszínnek. A berlini központ terve azonban elsősorban lengyel, valamint cseh és szlovák részről heves ellenállásba ütközött.

Mindenekelőtt Varsó és Prága a történelem meghamisítását célzó törekvésekkel vádolta meg a BdV-t. A tavaly év végén bekövetkezett lengyelországi kormányváltás után az új varsói kabinet felhagyott a korábbi szembenállással, ami megkönnyítette a német kormány közelmúltban megszületett döntését. A tervezett emlékhely felállítására német elképzelések szerint más európai országok szakértőinek, illetve történészeinek a bevonásával kerülne sor. Az MTI értesülése szerint eddig azonban csak Magyarország jelezte közreműködését.

A II. világháború végén és után mintegy 15 millió németet űztek el közép- és kelet-európai területekről, köztük Magyarországról.

(Múlt-kor/MTI)