Titokban készítették elő az államosítást
2008. március 25. 16:00
Hatvan éve, 1948. március 25-én államosították a száznál több dolgozót foglalkoztató vállalatokat. Ezt a legnagyobb titoktartással készítették elő, és rendeleti úton léptették életbe.
Korábban
Az államosítás bejelentése a Dreher Sörgyárban |
A megrendült kisgazdapárt az 1947. augusztus 31-i "kékcédulás" választásokon a második helyre szorult a kommunisták mögött, az erőviszonyok a baloldal javára változtak. Még augusztusban elindult a hároméves terv, melynek centralizált gazdaságfejlesztési programja gyökeres tulajdonváltást feltételezett. Az új összetételű törvényhozás elfogadta a nagybankok és az érdekeltségi körükbe tartozó vállalatok államosításáról szóló törvényt, e lépés után a bánya- és gyáriparban dolgozóknak már 60 százalékát foglalkoztatta az állam.
Ünneplik az Első Magyar Cérnagyár államosítását |
A kiválasztottakat 1948. március 25-én rendelték be a Vasas Szakszervezet székházába úgy, hogy azoknak az összejövetel céljáról fogalmuk sem volt. Ekkor hirdette ki Gerő, hogy az egybegyűltek feladata az államosítás végrehajtása, egyúttal ők lesznek az államosított vállalatok új vezetői. A jelenlevők többsége addig fizikai munkásként dolgozott és soha nem járt az irányítása alá kerülő gyárban, legtöbbjük a szakmában is járatlan volt.
A vállalatok új vezetői fogadalmat tettek, hogy hivatali elöljáróiknak engedelmeskednek, végrehajtják utasításaikat, ezzel a vállalatok egy központilag vezérelt, felülről lefelé hierarchikusan tagolt intézményrendszer végrehajtó láncszemeivé váltak.
Ezen a napon a gyáripar 90 százaléka, 594 vállalat került állami tulajdonba, a lépés hozzávetőleg 160 ezer munkást érintett. Ezzel az állami tulajdon a mezőgazdaságot kivéve uralkodóvá vált az egész népgazdaságban, 1949 végén kerültek állami tulajdonba a 10 munkásnál többet foglalkoztató és a külföldi tulajdonban lévő üzemek.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak 12:30
- Gyökereit kutatva vált Bob Marley azzá, akit a világ ma is ismer 10:35
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap