Meghúzzuk a zamzigot és átgémblizünk a taccson
2008. november 22. 14:10 Katona Csaba
1954-ben négy budapesti fiatal bátor, ám azokban az években korántsem szokatlan tettre határozta el magát: elhagyják a népi demokrácia Magyarországát és valami oknál fogva a jövőben inkább Ausztriában próbálnak boldogulni. A történetet később a budapesti szleng ékes nyelvén beszélték el.
A négy huszonéves, külvárosi férfi a merész és kétségkívül sok kockázattal járó, ám az általuk olyannyira szabadabb élet reményével kecsegtető elhatározást sikerrel hajtotta végre. Ennek köszönhető aztán, hogy egyikük - a Szabad Európa Rádió számára - el is mesélte hányattatásuk történetét. Ennek írott változata a budapesti Open Society Archives-ban (Nyílt Társadalom Archivumban) található meg.
Szigligeten mindjárt az első faluszéli házban megpróbálkoztunk. Csak egy öreg múmia volt otthon, majd hanyatt esett, mikor marcona személyünket meglátta. Úgy bemajrézott, alig tudta kiköhögni, hogy nincs semmijük, mert a beszolgáltatás mindent elvitt. Hasonlóképp jártunk a szomszédban is. Nem akartunk a faluban tovább darizni, nehogy a durungok esetleg meghesszöljenek és még megbuktassanak bennünket. Zabosan kocogtunk ki a keszthelyi útra, hogy valami töfit lemeszeljünk. Egy darabig petélgettünk, de sehol semmi. Erre elkocogtunk Keszthely felé. Vagy három kilométert gémbliztünk, mikor kagylónk kuleszhörgést hesszölt. A gurigát sikeresen lestoppoltuk, a sofő klassz miki volt, egyből felszedett. Bejáratos volt és Kanizsára kocogott. Így Keszthely után ki kellett volna szállnunk, de megeredt az eső és vállalta, hogy a pacsai útelágazásig kerül az érdekünkben. Volt egy kis fusi ideje, tehette. Olvassa el a teljes kalandot!
Az elbeszélés több szempontból is roppant érdekes. Egyrészt nyomon követhetjük a négy dezertőr, F., P., B. és az elbeszélő viszontagságos útját. Elszántságukat mutatja, hogy ÁVO-s egyenruhában, többnyire stoppolva közelítették meg a fővárostól az osztrák határt, előbb a Balatont, majd Zalaegerszeget és Körmendet érintve. Közben mindvégig ott munkált bennük a félelem: mi lesz, ha leleplezik őket?
Az elbeszélés olvasója egy érdekes pszichológiai jelenségnek is tanúja lehet. A négy fiatal, amikor az egyik lestoppolt autó sofőrje, majd egy másik autón egy ugyancsak oda felkéredzkedett potyautas nem tanúsít velük szembe kellő tiszteletet, akkor - félig talán tudatosan, félig öntudatlanul - habozás nélkül élnek a rettegett és közutálatnak örvendő egyenruha által gerjesztett félelemmel: azzal a félelemmel, amelyet annak a hatalomnak a gyűlölt egyenruhája kelt, amely elől ők maguk is menekülnek.
Az elbeszélés karakteres sajátossága, hogy - külvárosi fiatalokról lévén szó - a szökés leírása az 1950-es évek budapesti szlengjében fogalmazódott. Éppen ezért a leíráshoz egy ún. jassz-magyar szótár is tartozik: ennek használata nélkül a szöveg egyes részei már-már érthetetlennek bizonyulnak. Kétségkívül akadnak benne szép számmal olyan kifejezések, amelyek a mai köznyelvben is ismertek, de a korabeli argó legtöbb szava ma már aligha lenne értelmezhető a szótár nélkül. Sőt nyilvánvaló, hogy a Szabad Európa Rádió munkatársainak is gondot okozott a szövegértés, hiszen máskülönben aligha készítik el e különös szótára.
A szótár nem csupán a szövegben előforduló kifejezéseket tartalmazza, hanem a nem egy esetben meglepően kifejező, számos nyelvi leleménnyel élő külvárosi argó más szavait is, így önmagában is értékes forrása a nyelvészet, az 1950-es évek urbánus szubkultúrája iránt érdeklődőknek. Hogy csak néhány példát hozzuk fel előzetesen: nem kevés fantáziáról árulkodik az utcalányok elnevezése: százas váltó, hasonlóképp a Jászai Mari tér - nevét az ott (is) működő intézménytől kölcsönző, egyúttal a katolikus fohászra is rímelő - jassz neve: Ávo Mária tér. De például a női társaságot nemes egyszerűséggel krina halmaznak nevezték, a traktort pedig - kit tudja miért? - szúnyogcsődörnek.
A kommunista szlengszótár eredeti megjelenési helye: Tanulmányok az 50 éves Bana Jocó tiszteletére. Szerk.: Katona Csaba. Palatia Nyomda és Kiadó, Győr, 2006. 176 p.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre tegnap
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet tegnap
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa tegnap
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására tegnap
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast tegnap
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren tegnap
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét tegnap
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 2024.09.19.