Auschwitz bombázásáról beszélt az amerikai elnök

A jeruzsálemi Jad Vasem holokausztmúzeumba látogatott George Bush amerikai elnök pénteken, háromnapos izraeli látogatásának utolsó napján. Az amerikai elnök Simon Peresz izraeli államfő, Ehud Olmert kormányfő, illetve a múzeum igazgatója, Tommy Lapid társaságában kereste fel az emlékhelyet. A Jad Vasem intézet a második világháborúban elkövetett náci népirtás hatmillió zsidó áldozatának állít emléket. A múzeum felkeresését elvárják valamennyi Izraelbe látogató magas rangú külföldi tisztségviselőtől.

Amikor a megsemmisítőtáborról készült korabeli amerikai légi felvételeket nézte, odahívta külügyminiszterét, Condoleezza Rice-t, aki szintén részt vett az emlékhelyen tett látogatáson, és elbeszélgetett vele arról, vajon miért nem bombáztatta a hajdani amerikai kormány a haláltáborhoz vezető utakat, vasutakat - mondta újságíróknak Avner Salev, az emlékhely elnöke. "Bombáznunk kellett volna" - idézte Salev az amerikai elnököt. "Bush elnök láthatóan megrendült, kétszer is könnyet láttam a szemében" - mondta Salev.

Tom Segev, az egyik vezető izraeli holokauszt-kutató szerint a spontán nyilatkozat az első olyan alkalom, amikor amerikai elnök kommentálta a döntést. Elmondása szerint mostanra már világos, hogy az Egyesült Államok sokat tudott a haláltáborokról, és szerinte az odavezető vasútvonalak bombázásával legalább a magyar zsidók életét megmenthették volna.

Auschwitz bombázásának kérdése a nyolcvanas évek eleje óta tartja izgalomban a korszakkal foglalkozó történészeket. A problémát egy amerikai kutató, David Wyman vetette fel először. Korábbi cikkeinek összegzéseként 1984-ben kiadott The Abandonment of the Jews. America and the Holocaust 1941-1945 című könyvében a szövetségesek érdektelenségét, burkolt antiszemitizmusát okolja a bombázás elmaradásáért.

A Wyman-könyv óta gyakorlatilag folyamatos a vita, bár legtöbbször csak a nyugati szövetségesek felelősségét említik - az Auschwitzról szóló szovjet ismeretekről és szándékokról a nehezen hozzáférhető levéltári anyagok miatt szinte semmit sem tudunk.

A kipát (a vallásos zsidók hagyományos fejfedőjét) viselő amerikai elnök koszorút helyezett el egy kőlapon, amely holokausztáldozatok hat haláltáborból származó hamvait fedi, majd fáklyát gyújtott az áldozatok emlékére. Az Emlékezés Csarnokában meghallgatott egy zsidó imát, amelyet az áldozatokért mondtak.

A látogatás végén Bush csak annyit írt az emlékhely vendégkönyvébe: "Isten áldja meg Izraelt". Úgy fogalmazott az emlékhely bejárása után tett nyilatkozatában, hogy a Jad Vasem "kijózanító emlékeztető", figyelmeztet arra, hogy "a gonosz létezik, és szembe kell vele szállnunk". Az elnöki vizit idejére lezárták az emlékhelyet minden más látogató előtt, s fegyveres katonákkal, valamint rendőri helikopterrel őriztették a létesítmény környékét. Bush már korábban is járt a Jad Vasemben - 1998-ban, amikor még Texas állam kormányzója volt.

Az amerikai elnök izraeli látogatásának utolsó napján a galileai keresztény szent helyeket is megtekintette. Ellátogatott Kapernaum ókori római város romjaihoz, illetve a Genezáreti-tó partján fekvő Boldogság-templomba, amely azon a helyen épült, ahol Jézus elmondta a hegyi beszédet.

(Múlt-kor/MTI)