Pápista ármányt gyanítottak a naptárreformban
2007. október 4. 17:00
Négyszázhuszonöt éve, 1582. október 4-én vezették be a Gergely-naptárat, így a következő napon már október 15-ét írtak.
Korábban
A katolikus egyház által is átvett naptár a 16. századra egyre több problémát okozott a húsvét kiszámításával kapcsolatban, hiszen a tavaszi napéjegyenlőség nem március 21-re esett. Több sikertelen próbálkozás után 1572-ben XIII. Gergely pápa bizottságot állított fel a naptárreform kidolgozására. A fő szempont az volt, hogy a Julián-naptárat a legkisebb változtatásokkal hozzák összhangba a csillagászati megfigyelésekkel.
Az évből elvettek tíz napot és az év átlagos hosszát is csökkentették - azaz minden néggyel osztható év szökőév maradt, de a 100-zal osztható évek közül csak minden 400-zal osztható lett az. A hiba most már csak 3000 évenként egy nap, így legközelebb 4782-ben lesz szükség egy nap kihagyására. A reform kidolgozásakor felmerült az az ötlet is, hogy a tíznapos eltérést a szökőnapok kihagyásával 40 év alatt korrigálják, de végül az egyszeri beavatkozás mellett döntöttek.
A késlekedésnek prózai okai is voltak: a reform tudományos magyarázata csak 1603-ban jelent meg, s a naptár nyomtatott példányai sem jutottak el időben mindenhová. A protestáns országok "pápista ármányt" gyanítottak, Nagy-Britannia (és ezzel együtt amerikai gyarmatai) csak 1752-ben, Svédország 1753-ban, Dánia 1776-ban adta be derekát. Oroszország, illetve már a Szovjetunió 1918. január 31-én tért át a Gergely-naptárra, így került a nagy októberi szocialista forradalom évfordulója november 7-re. Japán 1873-ban, Kína 1912-ben tért át a Gergely-naptárra, amelyet Európában utolsóként 1923-ban Görögország vezette be.
II. Rudolf Habsburg császár (I. Rudolf néven magyar király) 1582 végén rendelte el a Gergely-naptár használatát birodalmában, a magyar rendek azonban csak az 1588-as országgyűlésen iktatták ezt törvénybe, nyomatékosan hangsúlyozva, hogy ezt nem a pápa utasítására, hanem a király kérésére teszik; a régi naptár használatát 1599-től büntették.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
- 26 éves az Európai Unió
- Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
- Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
- A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
- 10 tény a ruandai népirtásról
- 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
- Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
- Viták a közös európai történelem kapcsán
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap