Hétvégi várkalauz: Markaz

Keletkezéséről semmiféle okleveles forrás sem maradt fenn, így csak feltételezni lehet, hogy sok környező társához hasonlóan a vidéket uraló Aba nemzetség tagjai emelték. Az itt berendezkedő nemesi família évszázadokon keresztül e falak közt élte mindennapjait.

Légifotók a várról a Civertan oldalán

Első írásos említése 1348-ra tehető, amikor a Kompolti nemesi família tagjai megosztoztak birtokaikon, és ennek során Imre siroki királyi várnagy fia, Markazi János kapta meg örökbirtokul. Az itt kialakított földesúri birtokközpont sohasem számított komolyabb erődítménynek. Pusztulásának körülményeit sem ismerjük, de minden valószínűség szerint Ali budai pasa 1552-es nagy hadjáratához köthető, amikor Eger felé vonulva seregével sorra ostromolta meg és foglalta el az útjába eső magyar végvárakat.

A gazdátlan üszkös romokat később a környező vidékek lakossága bontotta el építőanyagáért, így napjainkra erősen megfogyatkoztak falai és egykori lakórészei. Mivel területén még nem végeztek régészeti feltárásokat, csak a felszíni maradványok alapján vázolhatjuk fel, hogyan is nézhetett ki a markazi kővár.

További fotók a várról

A kettős sziklaárokkal védelmezett kapuhoz a hosszúkás hegygerinc északkeleti oldalán vezetett fel az út. Innen belépve a téglalap alakú várudvarra érünk, ahol a délkeleti várfal mentén emelkedhettek a lakóhelyiségek. Ezen a részen még több méternyi magasak a kőfalak, míg máshol az alapokig omlottak le az egykori védőművek. Napjaink kirándulói gyakran megfordulnak a romok között, ahová a helyi önkormányzat megemlékezésül zászlót helyezett ki.

Megközelítés

Markaz a Google Maps térképén

Látogasson Markazra!