Nem készek a szlovákok a Benes-dekrétumok elengedésére
2007. szeptember 28. 09:00
A második világháborút követő szlovák-magyar lakosságcsere történetéről és következményeiről rendeznek tudományos konferenciát Salgótarjánban.
Korábban
A Magyarországról Szlovákiába áttelepülő szlovákok holmiját szállító teherautók az érsekújvári állomáson, 1946 |
A Nógrád Megyei Levéltár és az Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet által rendezett tudományos konferencián szó lesz a szlovák-magyar lakosságcsere nemzetközi hátteréről, különös tekintettel Eduard Benes második világháború alatti tevékenységére. Bemutatják, miként valósult meg a lakosságcsere Gútán, a Dél-Alföldön, Komárom-Esztergom vármegyében, és levetítik az Otthontalan emlékezet című filmet.
A Terror Házában Magyar sors Csehszlovákiában címmel rendeztek kiállítást és konferenciát. Elképzelhetetlen, hogy a szlovák társadalom jelenleg megbánást tanúsítson a magyarok iránt a hatvan évvel ezelőtt történtek miatt, a szlovákok még nem készek másként értelmezni a történelmet - mondta Stefan Sutaj, a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének vezetője a megbeszélésen.
A történész a konferencián azt mondta: a szlovák társadalom azért nem kész másként értelmezni a hatvan évvel ezelőtt Csehszlovákiában történteket, mert csak a legutóbb megjelent tankönyvek írnak arról, hogy a magyarokkal szemben erőszakos események történtek. Ha az emberek tájékozottabbak lesznek a történelemről, az a politikusok megnyilatkozásait is módosíthatja - fűzte hozzá. Amíg a történelemmel politikusok és nem történészek foglalkoznak, addig a megértés akadályba ütközik - mondta a szakértő.
Ugyanakkor a 20. század közepén történteket másként értékelik a történészek is: például a bécsi döntés utáni területátrendezést a szlovák történészek elcsatolásként, a magyarok a területek visszatéréseként nevezik - hangsúlyozta Stefan Sutaj. A történész az előadás után nyilatkozva a Benes-dekrétumok szlovák megerősítéséről azt mondta: a szlovák társadalom és politika - hasonlóan a magyarhoz - nem felkészült még az ilyen lépésekre. Az MTI kérdésére a szakember hangsúlyozta: ma már nem léteznek a Benes-dekrétumok, a jelenlegi szlovák jogrendben semmi nincs az akkori rendeletekből. A hatályos állampolgárságról szóló törvény nem is hivatkozik a dekrétumokra - tette hozzá.
Az elmúlt években végzett, Benes-dekrétumokkal kapcsolatos szociológiai felmérés azt mutatatta, hogy a szlovák megkérdezettek jelentős része úgy gondolja: nem kell bocsánatot kérnie Szlovákiának a magyaroktól a dekrétumok miatt, a magyaroknak viszont bűnbánónak kellene lenniük a bécsi döntés miatti területmódosítások miatt. A magyar megkérdezettek pedig azt hangsúlyozták, hogy szlovákoknak bocsánatot kellene kérniük a Benes-dekrétumok miatt, a bécsi döntés pedig nem jelent semmit - tette hozzá a távirati iroda további kérdésére.
Helená Nosková, a Cseh Tudományos Akadémia munkatársa az MTI kérdésére a konferencián hangsúlyozta: a Benes-dekrétumokat az akkori kor történelmi viszonyait figyelembe véve kell értékelni, napjainkban ezek nem elfogadhatóak. A szakértő szerint előbb-utóbb valakinek bocsánatot kell kérnie a határozatok miatt, ez igaz a magyar-szlovák és a cseh-német viszonyra is - tette hozzá.
A konferencián Izsák Lajos, az ELTE Történeti Intézetének igazgatója elmondta az 1947 áprilisában kezdődött, három hónapon át tartó lakosságcsere alatt 73 ezer szlovák hagyta el Magyarországot, és Szlovákiából mintegy 90 ezer magyart űztek el, de a megtorlások elől már korábban is több tízezer magyar menekült el szülőföldjéről. A második világháború után ugyanis több mint húszezer magyart őriztek internáló táborokban Csehszlovákiában, nem voltak ritkák az egyéni és a tömeges kivégzések sem - tette hozzá.
Csehszlovákia 1992. december 31-én bekövetkező felbomlása után a két utódállam, Csehország és Szlovákia továbbra is elutasítja a jogfosztó rendeletek hatályon kívül helyezését és a meghurcoltak kárpótlását. A szlovák parlament 2007. szeptember 20-án határozatban szentesítette a felvidéki magyarok és a németek második világháború utáni meghurcoltatását törvényesítő Benes dekrétumok érinthetetlenségét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap